Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Karsai Elek: Kormánybiztosok hatásköre és tevékenysége az ellenforradalmi rendszer első hónapjaiban / 206–234. o.

210 Karsai Elek Így 1919. szept. 6-án, amikor a tatabányai bányászok a munkaidő felemelése miatt sztrájkba léptek és a kivezényelt csendőrséggel összeütköztek, amely összecsapásnak öt halottja és több sebesültje volt, a belügyminisztérium »egy román század kiküldését kieszközölte.«

21 A keresztény és szociális jelszavak mellett a nemzeti érzésre is appellálló uralkodó osztály azonban tartósan és rendszeresen nem rendezkedhetett be az idegen fegyverek nyílt segítségére. Éppen ezért a nagybirtok és nagytőke helyzete a meg nem szállt Dunántúlon — a román csapatok közelsége ellenére is — problematikus volt. II. fejezet Kormánybiztosok kinevezésének okai. — A kormánybiztosi szervezet a Dunámtúlon. — A kormánybiztosok és a »nemzeti« hadsereg. A puccs útján uralomra jutott Friedrich-kormányt nem ismerte el a párizsi' Ötös Tanács. Helyzetének megítélésénél nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a> tényt, hogy az ország nagyobb része, közte az ország fővárosa, a kormány székhelyeidegen megszállás alatt volt. A román burzsoá csapatok parancsnoksága mindent elkövetett, hogy az ország minél nagyobb területét minél hosszabb ideig — lehetőleg a békeszerződés aláírásáig — tartsa megszállás alatt, ezért nem állt érdekében szilárd központi kormányhatalom kialakításának elősegítése. Mivel az antant hatalmak nem támogatták a Friedrich-kormányt , a kormány működése nagymértékben függött a megszálló parancsnokságoktól. Ez oda vezetett, hogy az első hónapokbanaz ellenforradalmi kormányoknak »még telefonvonalai és távirdavonalai sem voltak a Dunántúl felé, amelyekkel rendelkezhetett volna.«

22 Az első ellenforradalmi kormányok (a Peidl-kormány és a három Friedrich-kormány) nem kormányozták ténylegesen az országot, mert nem' volt megfelelő hatalmuk. Ezeknek a kormányoknak alig volt tekintélyük. A helyzetre jellemző, hogy Baranya vármegye törvényhatósági bizottsága a kormányhoz intézett feliratában közölte, hogy elismeri ugyan a Friedrich-kormányt, de tevékenységét törvényhatósági kiküldöttekkel kívánja ellenőrizni.

23 A központi hatalom gyengeségéhez hozzájárult az is, hogy nem voltak megfelelő erőszakszervei. Budapesten voltak ugyan gyenge karhatalmi alakulatai, de a Dunántúlon levő katonai egységek nem voltak a hadügyminisztériumnak alárendelve. A Friedrich^kormánynak nem volt tömegbázisa sem, mindössze a fővárosi kispolgárság egy részében tudott valamelyes csekély népszerűséget szerezni. Ilyen központi kormányhatalomtól a -nagybirtok és nagytőke nem várhatta visszanyert gazdasági hatalmának biztosítását. Minthogy az adott körülmények feö* 21 Az ellenforradalom hatalomrajutása és rémuralma Magyarországon. 200. old. 22 Teleki Pál gróf miniszterelnöki bemutatkozó beszéde 1920. július 22-én. — 1920. febr. 16-ára összehívott nemzetgyűlés naplója. 69. ülés. — Teleki nyilvánvalóan arra célzott, hogy a román főparancsnokság aug. 10-én elrendelte »a Budapesten feladott és a Budapestre "érkezett minden magán- és hivatalos postaküldemény és távirat cenzúrázását. Ugyancsak cenzuráztatnak a távbeszélgetések is, úgy a helyig mint a távolsági forgalomban.« Budapesti Közlöny 1919. aug. 10. 74. szám. • 23 OL. ME. 1919—1—5806.