Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Ila Bálint: Magánkancelláriai ügyintézés és magánlevéltári rendszer a XVII. század első felében / 123–147. o.

144 IIa Bálint irattározásnál, mint láttuk, ezt az anyagot még havonként és füzetenként kezelték és őrizték, most a levéltárban egyetlen nagy tárgyi csoport lett belőle, ellenben évek szerinti csoportosításban fasciculálva. Az 1615. évi fogalmazványok eredeti palliuma ránk maradt,

59 ami bizonyíték a tekintetben, hogy a havi csomókat és egyes füzeteket itt már évek szerint helyezték a táskába. A Thurzó Imréhez intézett leveleket az LLLL capsában »sub certis suis numeris et annis« helyezték el, az évek szerint és azokon belül sorszámozva. A sorszámozás a levelek keltének vagy kézbesítésük dátumának alapján történt. (Olv. a Vitéz Imre rendszeréről már előbb mondottakat.) Sok példát találtunk egyébként Thurzóhoz külföldi vezérlő személyektől <Zierotin, Tschernembl stb.) érkezett levelek, a királytól és főhercegektől, a bécsi kardinálistól, magyar nagybirtokosoktól és vezető személyektől érkezett missilisek időrendi elhelyezésére. Itt azonban, amennyiben nagyobb mennyiségű levélről volt iszó, a nagy tárgyi csoporton belül az egyes levélírók személye szerint kisebb időrendes tárgyi egységeket képeztek. Tehát pl. Zierotin leveleit ilyen tárgyi csoportban s ezen belül időrendben őrizték a levéltárban. Ez ismét nem lehetett másként, mert más rendszer mellett ebben a korban aligha tudtak volna könnyen kiigazodni, már pedig arra is van példánk, hogy a Thurzó nádorok egyik vagy másik missilist vagy aktát előiratként szereltették, vagy bemutattatták maguknak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a levélírók szerinti rendszer nem kizárólagos, mert ugyanattól a levélírótól a tárgy természete és fontossága szerint nemcsak a levelek csoportjába kerülhettek levelek. így a már említett Zierotintól volt önálló alcsoport: Missiles, •de voltak levelei az Osztrák protestánsok iratai, továbbá a Kiváló férfiak levelei között is* Ami megint könnyen érthető a gyakorlatból, nem szorul bővebb magyarázatra. Ismét hangsúlyozni kell, hogy a külön missilis csoportnál az időrend alapja váltakozva vagy a levél kelte, vagy kézbesítésének napja. Végül a nagyobb tárgyi csoportokat ugyanarra az ügyre vonatkozó iratok esetében kisebb alcsoportokra volt szokás osztani. így pl. egy ilyen tárgyi csoport, az 1614 évi linzi egyetemes gyűlés és a vele kapcsolatos, azt előkészítő pozsonyi partikuláris kongregáció iratai alcsoportokra oszlottak.

00 Egy kötés, amelynek eredeti palliuma megmaradt, tartalmazta a konventus tárgyalását, annak jegyzőkönyvét. Egy másik csomóba alcsoportként az előkészítéssel kapcsolatos iratokat, a pozsonyi gyűlés határozatait helyezték el. De kellett lenni további csomóknak is, hiszen köztudomású, hogy a gyűléssel kapcsolatban a legélénkebb levélváltás folyt a külföldi protestáns rendekkel, fejedelmekkel és a magyar kiküldöttek jelentést is tettek róla Thurzőnak. Tehát a főcsoport fasciculusok szerint tagolt alcsoportokra oszlott. A szepesi ág szepesvári levéltárának rendszerére jóval kevesebb az adatunk, hiszen anyaga is csak kis részben maradt meg, ám az adatok mind azt bizonyítják, hogy annak elhelyezési, őrzési és kezelési rendszere teljesen egyezett a lietavai levéltár fent ismertetett rendszerével. 3. Gazdasági iratok, instanciák és idegen családokra vonatkozó dokumentumok. Ezek az iratfajták, mint mondottuk, igen kis számban maradtak meg a Thurzó levéltárban. Mivel ezeknek rendszerint semmi vagy csekély jogbiztosító értékük volt, nem is tartották szükségesnek megőrzésüket, hanem kiselejtezték azokat. Né59 Fasc. 32. nr. 38. 60 Lll capsa. Megmaradt palliuma fasc. 32. nr. 37,