Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Ila Bálint: Magánkancelláriai ügyintézés és magánlevéltári rendszer a XVII. század első felében / 123–147. o.

Magánkancelláriai ügyintézés 13.5 uradalmában, 1663-ban vezették be.

39 Míg azonban eleinte — a levelek címzést tartalmazó oldalára — csak az évet és hónapot írta fel, később, az 1618-as évektől, a napi keletet is feljegyezte éspedig a címzés alá a jobb sarokban, az év és hónap viszont mindig a címzés felett, annak teljes hosszában volt feljegyezve. A napi kelet feljegyzésének szükségességére nyilván a tapasztalat vezette rá, hiszen így nem kellett kibontani a darabokat, ha egyet keresett: az összes adatok azonnal szembe tűntek. A csomóba is úgy rakta be az iratokat, hogy azok eredeti alakjukban (maradtak és az általa ráírt adatokat tartalmazó hátlap mindig felfelé volt. Vitéz ezt a rendszert különben ura levelei irattározásánál is használta és alkalmazta.

40 Végül szép számú adat tanúskodik a Thurzó levéltárban a gazdasági ügykezelésről, a számadások vezetéséről is. A számvevői személyzet a bevételekről és kiadásokról szabályszerű számadásokat vezetett, azok egyes tételeit sorszámmal látta el és a tételhez tartozó bizonyító dokumentumokra, nyugtákra, az úr vagy a prefektus kommissziójára, amely nyugta gyanánt szolgált, stb. ugyanazt a sorszámot írta fel. Így könnyű volt az ellenőrzés. A culinae magister például naponta készített számadásokat az úr asztalánál étkező személyekről, convenciósokról, a részükre ételkészítéshez felhasznált anyagok mennyiségéről s értékéről, e számadásokat ugyancsak fasciculi mensium-ban őrizte és a hónapokon belül naponként külön sorszámozta.

41 II. A levéltár. Kezdetei és története. A Thurzó család árvái ágának levéltára Lietava várában a Tárházban vagy Kincstárban volt elhelyezve, a szepesi ágé pedig Szepesvárában. 1595-ben »conclave-x-nak nevezték azt a helyet, ahol Lietavában a levéltári anyagot őrizték. Rendkívül biztonságos volt, az Esztergomi Káptalan, hiteleshelyi irataiból, ugyancsak itt rejtett el 14 zsákra valót és 9 kötet jegyzőkönyvet a török elől.

42 Bizonyos, hogy a XVI. sz.-ban, sőt a XVII. sz. elején is a Thurzó Imre-féle rendezésig elsősorban a birtokjogi privilégiumokat és peres iratokat őrizték itt s csak Thurzó György nádor halála után került be ide a fennmaradt közjogi és minden egyéb irat a nagymennyiségű fogalmazvány! anyaggal együtt, kivéve a nádori donációs könyvet, melyet a nádor fia, Imre atyja halála után átadott a kamarának.

43 Az 1617. évi rendezésről fennmaradt indexben a levéltár anyagát »Litterae ac litteralia instrumenta«-nak, a levéltár őrzőhelyét pedig »Tavernicum seu aerarium arcis Lethawa*<-nak nevezik. Imre halála után megalakult az árvái komposszeszorátus és annak birtokába ment át a lietavai levéltár. Anyagáért és biztonságáért a közbirtokosság igazgatója volt a felelős, azonban két kulcs volt hozzá, egyik az igazgatónál, a másik a közbirtokosság más tagjánál. A privilégiumokat a XVII. sz. végén már külön ládába helyezték és ezekhez hozzájutni csak a közbirtokos családok három tagja jelenlétében lehetett. Az egymás után következő igazgatóknak külön leltárral adták át a levéltárat, több ilyen átadási leltár fennmaradt. Belőlük megállapítható, hogy a Thurzó Imre-féle rendezés változatlanul fennállott másfél század múlva is, az anyag 39 Hottmár János uradalmi prefektus elrendeli a tiszttartóknak, hogy az ura•ságtól és tőle hozzájuk érkező leveleket »per mensium et dierum ordinem« rendezve őrizzék meg {olv. Az írásbeliség szerepe a XVII. századi gazdasági igazgatásban című cikkemet: Levéltári Közlemények 1946. évf. 43. old. »secundo« bekezdés). 40 A vonatkozó adatok és missilisek nagy számban találhatók az Irreg. 10. csomóban. 41 A levéltár számadásai túlnyomó részben az Irreg. 12. csomóban vannak elhelyezve, ebben más anyag nem is őriztetik. Olyan kommissziók, melyek egyben nyugtául is szolgálnak és sorszámozva vannak, előfordulnak más csomókban is, pl. Irreg. fasc. 11. 186, 213. old. stb. 42 Fasc. 12. nr. 17. Az iratokkal együtt 8 darab különböző szőnyeget is elhelyeztek a lietavai tárházban, melyeket később ugyancsak hiánytalanul visszavettek. 43 Fasc. 7. nr. 30, 33, 34. és 61.