Levéltári Közlemények, 26. (1955)
Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Sárközi Zoltán–Szigetvári István: A „SZÖVOSZ”-ba beolvadt szövetkezeti központok története és iratai / 104–122. o.
116 Sárközi Z.—Szigetvári1. A könyvelési osztály anyagából a következő iratok említhetők: Költségvetés 1942-ből, mérlegek 1943-ból és 1947-ből, áruforgalom 1947-ből, zárókimutatások, körzetvezetői jelentések, váltónyilvántartó kartotékok, a könyvelési osztály levelezése, vegyes iratok rendezetlen állapotban, kb. 6 fm. Vannak azután főkönyvek, segédkönyvek, leltárkönyvek, főkönyvi gyűjtőnaplók és nyilvántartó könyvek is kb. 10 fm. terjedelemben. A töredékes anyaghoz számíthatók a biztosítási (OTI) ügyek, a »Károlyi Sándor segélyalap« ingatlan-ügyei, a jóléti ügyek, a vidéki »-Hangya« szövetkezetekkel kapcsolatban fennmaradt általános vegyes levelezés {1921—1943), a kisebb részlegek {pl. a Magyar Lőttvadkiviteli Szövetkezet) levelezése, a »-Hangya Üjság« 1921—1944ig terjedő számai, a »Hangya Műszaki Osztály« különféle létesítményeivel kapcsolatos rajzok, számlamásolatok, építkezési tervek, kimutatások, jegyzőkönyvek. Végül pedig a »Hangya első 25 éve« (1889—1923) c. jubileumi kiadvány. Mindennek az iratanyagnak teljes terjedelme együttesen sem több 5—6 fm.-nél. Az eddig említetteknél jóval terjedelmesebb az ingatlanokon történt építkezésekkel, az ingatlan-adó elszámolásokkal, biztosításokkal, házbérbeszedésekkel, házak karbantartásával kapcsolatban keletkezett iratanyag. Megközelíti a 36 fm.-t. Egy-egy frakturcsomón belül a különböző városokban levő bérházak, iparvágányok, sertéshizlaldák, »Hangya« székházak, húsüzemek létesítésével kapcsolatos iratokat találjuk, így pl.: a szombathelyi bérház építési ügyeit (1938—1940), a kétegyházi sertéshizlaló telep iratait (1943—1944), a budapesti Hungária-krt. 198. sz. alatt levő bérház renoválásával kapcsolatban felmerült kiadásokat, stb. Egy-egy dosszién belül néha időrendben, legtöbbször azonban rendezetlenül következnek az építővállalkozók ajánlatai, tervrajzok, műszaki leírások, költségelőirányzatok, levelezési anyag, szerződések, megállapodások. Némileg eltérő iratok vannak a házbérekkel kapcsolatos adóbevallási dossziékban. így házbérbevallási ívek, adóhivatalokkal való levelezés, stb. Az ingatlan biztosítások szakértői értékeléseket tartalmaznak. Az ingatlan karbantartás és bérletügyek az eddigiekhez képest nem tartalmaznak új iratfajtákat. Megjegyzendő, hogy ebbe a részlegbe is belekeveredtek elvétve a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete és a »Futura« ingatlan ügyekkel kapcsolatos irattárának töredékei. A »Hangya« irataihoz kell csatolni még Wünscher Frigyes vezérigazgató magánlevéltárát, mivel ez is hűen tükrözi hivatali és közéleti tevékenységét. Wünscher Frigyes dr. 1892-ben Budapesten született. Előbb a berlini felsőkereskedelmi iskolában tanult, majd a budapesti egyetemen. Itt lett jogi doktor. Pályafutását a pozsonyi kábelgyárban kezdte, azután a Magyar Távirati Irodánál folytatta. 1934 óta a »Hangya« vezérigazgatója. 13 ívalakú csomót kitevő magánlevéltára a következő érdekesebb anyagot tartalmazza. Az első és harmadik csomóban van az Actio Catholica országos alelnökeinek több értekezlet! jegyzőkönyve és a vezérigazgatóval folytatott levelezésük. Ez utóbbiak időrendben következnek egymás után úgy, hogy a beérkezett levél s az arra adott válasz másolata össze van kapcsolva. Az Actio Catholica mellett komoly szerepet töltött be Wünscher a felső-krisztinavárosi egyházközségben is, melynek világi alelnöke volt. E tevékenységének is nyoma van a levéltárban. így mindjárt az első, majd a tizedik csomóban. A Magyar Katolikus Vallás- és Tanulmányi Alap 1943. és 1944. évekről való zárszámadásai, költségvetései és ellenőrző-bizottsági iratai a második csomóban találhatók. Ezek nagyjából időrendi -sorrendben vannak. A Magyar Evezős Szövetségben elnöki tisztet viselt Wünscher. Ennek megfelelően a negyedik csomóban megtalálható az egyesületre vonatkozó valamennyi 1932 és 1935 között keletkezett irat. (Levelezés, pénztári jelentések, alapszabályok, választmányi ülések jegyzőkönyvei.) Az anyag 1936—1942-ig terjedő folytatását a hatodik csomó tartalmazza. További töredékei a tizenhárma-