Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Sárközi Zoltán–Szigetvári István: A „SZÖVOSZ”-ba beolvadt szövetkezeti központok története és iratai / 104–122. o.

116 Sárközi Z.—Szigetvári­1. A könyvelési osztály anyagából a következő iratok említhetők: Költségvetés 1942-ből, mérlegek 1943-ból és 1947-ből, áruforgalom 1947-ből, zárókimutatások, kör­zetvezetői jelentések, váltónyilvántartó kartotékok, a könyvelési osztály levelezése, vegyes iratok rendezetlen állapotban, kb. 6 fm. Vannak azután főkönyvek, segédkönyvek, leltárkönyvek, főkönyvi gyűjtőnap­lók és nyilvántartó könyvek is kb. 10 fm. terjedelemben. A töredékes anyaghoz számíthatók a biztosítási (OTI) ügyek, a »Károlyi Sán­dor segélyalap« ingatlan-ügyei, a jóléti ügyek, a vidéki »-Hangya« szövetkezetekkel kapcsolatban fennmaradt általános vegyes levelezés {1921—1943), a kisebb részlegek {pl. a Magyar Lőttvadkiviteli Szövetkezet) levelezése, a »-Hangya Üjság« 1921—1944­ig terjedő számai, a »Hangya Műszaki Osztály« különféle létesítményeivel kapcsola­tos rajzok, számlamásolatok, építkezési tervek, kimutatások, jegyzőkönyvek. Végül pedig a »Hangya első 25 éve« (1889—1923) c. jubileumi kiadvány. Mindennek az iratanyagnak teljes terjedelme együttesen sem több 5—6 fm.-nél. Az eddig említetteknél jóval terjedelmesebb az ingatlanokon történt építkezé­sekkel, az ingatlan-adó elszámolásokkal, biztosításokkal, házbérbeszedésekkel, házak karbantartásával kapcsolatban keletkezett iratanyag. Megközelíti a 36 fm.-t. Egy-egy frakturcsomón belül a különböző városokban levő bérházak, iparvágányok, sertés­hizlaldák, »Hangya« székházak, húsüzemek létesítésével kapcsolatos iratokat talál­juk, így pl.: a szombathelyi bérház építési ügyeit (1938—1940), a kétegyházi sertés­hizlaló telep iratait (1943—1944), a budapesti Hungária-krt. 198. sz. alatt levő bérház renoválásával kapcsolatban felmerült kiadásokat, stb. Egy-egy dosszién belül néha időrendben, legtöbbször azonban rendezetlenül következnek az építővállalkozók aján­latai, tervrajzok, műszaki leírások, költségelőirányzatok, levelezési anyag, szerződé­sek, megállapodások. Némileg eltérő iratok vannak a házbérekkel kapcsolatos adó­bevallási dossziékban. így házbérbevallási ívek, adóhivatalokkal való levelezés, stb. Az ingatlan biztosítások szakértői értékeléseket tartalmaznak. Az ingatlan karban­tartás és bérletügyek az eddigiekhez képest nem tartalmaznak új iratfajtákat. Meg­jegyzendő, hogy ebbe a részlegbe is belekeveredtek elvétve a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete és a »Futura« ingatlan ügyekkel kapcsolatos irattárának töredékei. A »Hangya« irataihoz kell csatolni még Wünscher Frigyes vezérigazgató magánlevéltárát, mivel ez is hűen tükrözi hivatali és közéleti tevékenységét. Wünscher Frigyes dr. 1892-ben Budapesten született. Előbb a berlini felsőke­reskedelmi iskolában tanult, majd a budapesti egyetemen. Itt lett jogi doktor. Pályafutását a pozsonyi kábelgyárban kezdte, azután a Magyar Távirati Irodánál folytatta. 1934 óta a »Hangya« vezérigazgatója. 13 ívalakú csomót kitevő magánlevéltára a következő érdekesebb anya­got tartalmazza. Az első és harmadik csomóban van az Actio Catholica országos alelnökeinek több értekezlet! jegyzőkönyve és a vezérigazgatóval folytatott levelezésük. Ez utóbbiak időrendben következnek egymás után úgy, hogy a be­érkezett levél s az arra adott válasz másolata össze van kapcsolva. Az Actio Catholica mellett komoly szerepet töltött be Wünscher a felső-krisztinavárosi egyházközségben is, melynek világi alelnöke volt. E tevékenységének is nyoma van a levéltárban. így mindjárt az első, majd a tizedik csomóban. A Magyar Katolikus Vallás- és Tanulmányi Alap 1943. és 1944. évekről való zárszámadá­sai, költségvetései és ellenőrző-bizottsági iratai a második csomóban találha­tók. Ezek nagyjából időrendi -sorrendben vannak. A Magyar Evezős Szövetségben elnöki tisztet viselt Wünscher. Ennek megfelelően a negyedik csomóban megtalálható az egyesületre vonatkozó vala­mennyi 1932 és 1935 között keletkezett irat. (Levelezés, pénztári jelentések, alapszabályok, választmányi ülések jegyzőkönyvei.) Az anyag 1936—1942-ig ter­jedő folytatását a hatodik csomó tartalmazza. További töredékei a tizenhárma-

Next

/
Thumbnails
Contents