Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Sárközi Zoltán–Szigetvári István: A „SZÖVOSZ”-ba beolvadt szövetkezeti központok története és iratai / 104–122. o.

A SZÖVOSZ-taa beolvadt szövetkezeti központot 113 törvény erejénél fogva a Kamarának az ország minden szövetkezete tagja lett. A Kamara megalakulásának napján az országos Szövetkezeti Tanács megszűnt. Vagyonát .szintén a Kamara vette át. A rendelet szerint a Magyar Országos Szövetkezeti Központba (MOSZK) vagyonának átruházásával beolvad a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Központja, a Hangya, a Magyar •Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja, a FÖldműv tsszövetkezetek Országos Központja, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, a Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezete, mint az OKH (Országos Központi Hitelszövetkezet) tagja, az Olajmag Értékesítő Szövetkezet, mint az OKH tagja, a Tiszántúli Ciroktermelő és Értékesítő Szövetkezet, mint az MMSZ (Magyar Mezőgazdák Szövetkezete) tagja, valamint a Zöldmező Takarmány Értékesítő Szövetkezet, mint az MMSZ tagja, továbbá a »Futura, a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársasága«, a Magyar Mezőgazdák Állatértékesítő Részvénytársasága, a »Nosztra« Általános Áruközraktárak és Kereskedelmi Részvénytársaság, s végül a Hangya Ipar Rt. A felsorolt szövetkezeti központok, szövetkezetek és érdekeltségek egyesítésével 1947. július 1-én megalakult a Magyar Országos Szövetkezeti Központ, az egész ország termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezeti hálózatának központi szerve. 6. A szövetkezeti központok szervezete és iratanyaguk leírása I. A »Hangya«. Tudnunk kell, hogy a vidéki »Hangya«-szövetkezetek nem fiókok, hanem teljesen önálló intézmények voltak. A központnak csak felügyeleti, ellenőrzési és adott «setben beavatkozási joga volt velük szemben. Külföldön a vidéki szövetkezetek alakították ki az országos központokat, nálunk ez fordítva történt. így a központnak nagy -ellenőrzési munkát kellett magára vállalnia. 1910 körül pl. az ellenőrök száma 61 volt. Munkájuk alakította ki az ellenőrzési osztályt. A »Hangya« központ külön áruraktárral rendelkezett s így a gyáraktól és külföldről követlenül vásárolhatott. A vidéki szövetkezetek áruellátása kezdetben teljesen Budapestről történt. Az első világháború alatt épült e célból a hatalmas Ceglédi-úti áruelosztó raktár, de ugyanekkor létrejöttek a vidéki transitóraktárak is. Ehhez a ténykedéshez kapcsolódott a központban lévő árubeszerzési osztály munkája. Külön osztályt hozott létre a mintegy 620 munkást és tisztviselőt foglalkoztató »Hangya Ipar Rt.« Ide kapcsolódott azoknak a vállalatoknak minden termeléssel öszszefüggő ügye is, melyek közvetlenül a központ alatt állottak. A »Hangya« Központban az első világháború utáni időben a következő osztályok működtek: 1. Általános igazgatás. 2. Szövetkezeti ügyosztály. 3. Jogi- és személyzeti osztály. 4. Árubeszerzési osztály. Ennek alosztályai: az árualosztály, a ruházati alosztály és az értékesítési alosztály. 5. Termelési osztály. Ide tartoznak a »Hangya« Központ, valamint a »Hangya Ipar Rt.« üzemei. 6. Árukezelési és eladási osztály. 7. Könyvelőség. 8. Ellenőrző osztály. 8 Levéltári Közlemények