Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Sárközi Zoltán–Szigetvári István: A „SZÖVOSZ”-ba beolvadt szövetkezeti központok története és iratai / 104–122. o.

A SZÖVOSZ-ba beolvadt szövetkezeti központok 109 szintre, amennyiben 1940 körül 1486 szövetkezet működéséről tudunk 635 000 taggal. A Hangya által alkalmazott dolgozók létszáma pedig elérte a 9000 főt. A 30-as évekkel különben új emberek jelentek meg a Hangya vezetőségében is. 1934 óta Wünscher Frigyes volt á vezérigazgató. Egyébként pedig megszűnt a mágnásoknak és középbirtokosoknak az a nagy súlya, ami a század elejét még annyira jellemezte. A magyar uralkodó osztályoknak a német és olasz fasizmussal való szövetsége éreztette hatását a szövetkezeti életben is. A magyar szövetkezetek vezetői a nemzetközi szövetkezeti megmozdulások alkalmával többször követelték, hogy a fasiszta kormányok által diktatórikus eszközökkel vezetett s autonómiájuktól megfosztott olasz és német szövetkezeteket is vegyék fel a »Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségébe«".

10 Végeredményképpen megállapítható, hogy a »Hangya« szövetkezetek a grófi gyámkodás, az ellenforradalmi szerep, majd az állami támogatás miatt nem töltötték be még azt a szerepet sem, ami elveik szerint több harcossággal a feudális-kapitalista magyar viszonyok közt megvalósítható lett volna. A kisbirtokos parasztság felemelése helyett, amit nagyban gátolt falun a tagság tőkeszegénysége és a sok helyen megmutatkozó laikus vezetés is, munkájuk egy túlhaladott gazdasági és társadalmi rendszer támogatásában és védelmezésében merült ki. 4. A fontosabb fogyasztási- és értékesítési szövetkezetek múltja. A »Hangya« megalakulása előtt már voltak az országban kisebb jelentőségű fogyasztási szövetkezetek. Köztük a legnagyobb az »Országos Keresztény önsegélyző és Fogyasztási Szövetkezet« volt, mely 1885-ben alakult meg. Rövid működés után még a Hangya megalakulása előtt megbukott A »Hangyá«-val szoros kapcsolatot tartott fenn a »Magyar Mezőgazdák Szövetkezete«. E szövetkezet főleg gabonát és bort értékesített. 1916-ban részt vett a »Hangya Ipar Rt.« alapításában, majd a Hangyával közösen a »Lóértékesítő Szövetkezet* létrehozásában. Hozzá hasonlóan a nagy- és középbirtokosok erősen kapitalista jellegű intézménye volt a »Gazdák Biztosító Szövetkezete«. Volt egy külön állatbiztosító osztálya. A szociáldemokrata »Általános Fogyasztási Szövetkezet«-nek is több termelőüzeme, »Hajnal Ipar Rt.« néven egy ipari vállalata, takarékpénztára, »Nagybanbevásárló és Értékesítő Rt «-a, stb. volt. 1921-ben az ellenforradalom gondnokság alá he10 Meg kell emlékeznünk a szomszéd államok területén működött, volt »Hangya« szövetkezetek munkájáról is. Romániában a nagyenyedi központ alá 1933-ban 352 szövetkezet tartozott 81.622 taggal. E szövetkezetek a román kormánytól kapott 20 évi türelmi idő engedélyezése alapján őrizték meg önállóságukat. Kárpát-Ukrajna «és Jugoszlávia területén Ungvár, illetőleg Nagybecskerek volt a magyar szövetkezetek központja. Csehszlovákiában Galántán 1925-ben »Hanza« néven alakult meg a magyar szövetkezetek központja. Ez alá 1933-ban 168 szövetkezet tartozott 37.740 taggal. A kisebbségi szövetkezetek egyik állam kormányától sem kaptak támogatást. Ennek •ellenére külön ki kell emelnünk a szlovákiai »Hanza« szövetkezetek kiváló eredményeit. Az első Csehszlovák Köztársaság polgári demokratikus viszonyai lényegesen jobb előfeltételeket biztosítottak a szövetkezeti munkához, mint amilyenek a HorthyMagyarországon voltak. Ezért volt a »Hanzá«-nak az észak-kisalföldi magyar falvak csaknem mindegyikében fogyasztási szövetkezete, vendéglője és kultúrháza. Nem beszélve természetesen Közép-Európa legmodernebb hűtőházáról, gyárakról, üzemekről, stb. Jellemző pl., hogy az 1938-ban átcsatoit észak-kisalföldi hitelszövetkezeteknek majdnem annyi pénzük volt, mint az országban levő, háromszorta nagyobb létszámú hasonló intézményeknek együttvéve.