Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Soós Imre: Az egri érsekség gazdasági levéltára / 90–103. o.

Az egri érsekség gazdasági levéltára 97 Ez a 14 folyóméter terjedelmű gyűjtemény még kiegészül az első classis Librisorozatában elhelyezett 1767—1787, 1788—1790, 1790—1834. évi úriszéki jegyzőkönyvek tisztázott, könyvalakba kötött 14 kötetével. (Libri-sorozat 99, 102, 104, 106, 109. tétele.) Ugyancsak az első classis Libri-sorozatában vannak elhelyezve a II. classis b) pontja alatt felvett II. József-féle 1786—1790. évi Állandó Üriszék iratkezeléséhez tartozó iktatókönyvek is. A II. classis a—c) alatti iratanyagát a Králik-féle levéltárrendezés során lajstromozták be mostani kezelési keretébe. Megvan ennek a rendszerezésnek minden iratot felölelő lajstroma is: Elenchus actorum sedis dominalis 1700—1809. Névmutató nincsen. A rendszerezésnél alapul vett szoros időrendi sorrend törést szenved az 1779. évi úriszéki iratokat tartalmazó 23. sz. csomó után: a sorban következő 24—25. sz. iratcsomók nem az 1780. és következő évek úriszéki iratait tartalmazzák, hanem a II. József által 1786-ban földesúri vonalon is bevezetett új bírósági szervnek, az Állandó Üriszéknek az iratanyagát. Ez az állandó földesúri bíróság rendszeresen iktatta és irattározta a hozzá érkezett beadványokat, de a Libri-sorozatban található segédkönyvei mégsem használhatók, mert Králik lajstromozói 1820—30 között ezt az eredeti irattári rendszert szétbontották s az iratokat — némi selejtezés után '•— a II. classis általános rendszerezésének elvei szerint utólag lajstromozták. Az a—c) alatt felvett s 1809 előtti egész úriszéki iratanyagban a fasciculusoknak abc-s megjelölésére semmi szükség nincs, mivel az 1—93. számjelzés az iratcsomók megjelölésére tökéletesen elegendő. A d) pont alatt felvett 1810—1848. évi úriszéki — uradalmi ügyészségi — iratok az ügyészség eredeti iktatási rendszerében évenként újrakezdődő iktatószám-sorrendben találhatók, de nincs meg minden iktatószám. A hiányzó számok közül egyesek az i) alatti vegyes úriszéki iratok közt megtalálhatók. Eredeti segédkönyveik is megvannak: Protocollum exhibitorum officii fiscalatus 1810—1832, majd később magyarul: Érseki uradalom ügyészi hivatalához beadott irományok jegyzőkönyvei 1833— 1847. cím alatt. A földesúri bíráskodás írásos dokumentumait tartalmazó II. classis a saját rendszerbeli különállásában, könnyen kezelhető részletes elenchusával s tartalmi gazdagságában az I. classishoz hasonló értékes osztálya az uradalmi levéltárnak. Anyagában a XVIII. század elején túlteng a nemperes juridikus . vonatkozás: tanúkihallgatás, községi és urasági bizonyítvány, kezeslevél, kötelezvények, kérvények, hivatalos jelentések, útlevelek, rabok vallomásai, rab- lajstromok. A XVIII, század első felében az úriszéken lefolytatott perek túlnyomó része bűnügy: az uradalmi ügyész perei az uradalomhoz tartozó jobbágyok ellen. Gyakori a jobbágyszökéssel kapcsolatos bírói eljárás, jobbágyviszszaviteli per. Magánfelek rendszerint hagyatéki ügyekben fordultak a földesúri bírósághoz. Nem ritka a községi testületek pereskedése sem, pl. községi határrészek hovatartozása ügyében. A XVIII. század második felében a nemperes juridikus ügyek rovására gyakoribbá válik a perbeli eljárás iratanyaga, a bűnügyek is háttérbe szorulnak a polgári perekkel szemben, a jobbágytartozások súlyosbbodásával párhuzamosan növekszik a jobbágyszolgáltatási perek, robotos perek, úrbéri perek száma. Ahogy az uradalom területén élő parasztság differenciálódik, abban az ütemben jelentkeznek a földesúri bíróság iratkezelésében a falusi parasztközösségek, egyes paraszti rétegek ellen indított robot- és egyéb szolgáltatási perek: pl. külön perlekednek a sarudi zsellérek és féltelkesek, a kerecsendi német újtelepesek saját beneficiumaik, illetve szolgáltatásaik ügyében. 1760-tól kezdve rendszeresen besorolják a juridikus iratok közé a kéthavonként, majd havonként tartott úriszék eredeti ülés jegyzőkönyveit. Az elenchus ilyenkor közli az úriszéken tárgyalt összes ügyek rövid tárgykivonatát. Az úriszéki 7 Levéltári Közlemények