Levéltári Közlemények, 26. (1955)

Levéltári Közlemények, 26. (1955) - Soós Imre: Az egri érsekség gazdasági levéltára / 90–103. o.

94 Soós Imre Králik mindegyik classishoz pontos lajstromot készíttetett, az I. és III. classishoz névmutatót is, ezek tisztázását maga ellenőrizte. Uradalmi levéltárosi állást szerveztek, a levéltáros mellett a szükséghez képest egy vagy több irnok dolgozott. Az általuk felállított levéltári rendszer 1850-ig változatlanul fennállott, az uradalom központi jószágigazgatóságának évről évre növekvő irattermését a 6 classis tárgykörének megfelelően széttagolták s folyamatosan belajstromozták abba a classisba, amelybe tárgyánál fogva tartozott. Így a classisok iratanyaga 1850-ig rendszeresen bővült, a segédkönyveket pedig folyamatosan kiegészítették az új besorolásokra vonatkozó bejegyzésekkel. 1848-ban a politikai átalakulás, jobbágyfelszabadítás folytán a II—

IV. classis irattermelése megszűnt, a sorozat lezárult. 1850 után az uradalom egész levelezésében rendszeresítették a beadványok iktatását, a gazdasági év végeztével az egyes gazdaságoktól beérkezett nagy tömegű számadásokat pedig évfolyamonkint kötegelve gyűjtötték. Ennek folytán a classis-rendszerű iratkezelés minden vonatkozásban megszűnt, ehelyett a beadványokat a legújabb időkig iktatószámok sorrendjében, a számadásokat pedig évfolyamonkint csomózva helyezték el. A gazdasági levéltárat a legújabb időkig az érseki iroda mellett lévő régi irattári helyiségben őrizték. 1943-ban az irodahelyiségek bővítése érdekében áthordták az iratanyagot a gazdasági hivatalok épületrészének első emeletén elhelyezett »egyházi levéltár« raktárhelyiségeibe s a vele összefüggő helyiségekbe. 1950-ben ismét költöztetni kellett a gazdasági levéltárat, ezúttal került mostani helyére, az érseki rezidencia hátsó kétemeletes épületszárnyának második emeletére. A többszöri költözés felborította a levéltár rendjét, annak nagyobb része ömlesztett állapotba került. A közérdekű magánlevéltárrá nyilvánítás és közös kezelésbevétel folytán az egyházi levéltáros és az állami levéltár dolgozói az 1952. év nyarán azután teljesen helyreállították a gazdasági levéltár rendjét. Az anyag elhelyezésére három helyiséget kellett beállványozni. A rendezés során nagyobb részben előkerültek az egykorú kezelési segédkönyvek, e sorok írója pedig elkészítette az egész gazdasági levéltárnak egy kötetre terjedő csomó jegyzékét is, amely némileg pótolja az itt-ott hiányzó segédkönyveket s áttekinthető képet nyújt a levéltár anyagáról. Elkészült a levéltár alapJeltára is. A 170 folyóméter terjedelmű levéltár mai rendszerének alapja a Králik-féle 1820—30. évi rendszerezés. A hat classisra tagolás könnyen áttekinthető külső, irattári keretet nyújt. Az osztályokon belüli belső tagolás már sokkal nehézkesebb, a nagybetűvel jelzett tárgycsoportok felállítása nem mindig következetes. Kétségtelen, viszont, hogy a lajstromozónak nem volt könnyű dolga az osztályokon belüli csoportosításnál, mert az anyag gazdagsága és változatossága főleg az osztályon belüli tagolás során vált nyilvánvalóvá. I. classis: Acta jurium, jogbiztosító okmányok, kéziratos okmánykönyvek. a) Országgyűlési iratok kéziratos kötetei az 1764—1802. évekről. 17 kötet. b) »LIBRI-sorozat.« Kötetekbe másolt vagy eredetiben könyvalakba kötött okmányok. 163 »könyv« 287 kötetben. Fontosabb sorozatai: a püspökség, javára tett birtokadományok 1261-től, urbáriumok, vagyis a Liber Sancti Joannis különböző korú változatai másolatban 1476-tól, földesúri összeírások a XVI. század közepétől kb. 80 kötetben, úriszéki jegyzőkönyvek 1767—1834, gazdasági instructiók, az Esterházy halálát követő kamarai kezelés gazdasági levelezése, az 1799. és 1804. évi gazda-