Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Maksay Ferenc: A Rákóczi-szabadságharc levéltára / 94–129. o.

A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC LEVÉLTÁRA A magyar nép Rákóczi Ferenc vezetése alatt vívott hősi szabadságküzdelmének eseményei azokból az iratokból ismerhetők meg a leghitelesebben, amelyeket maguknak a nagy. harc irányítóinak vagy közvetlen szemlélőinek íróasztalán és hivatali helyiségeiben sok-sok ezer számra fogalmaztak meg és tisztáztak le. '.' Ezeknek az egykorú forrásoknak csak kisebbik fele ad közvetlen tudósítást a harci eseményekről: a diadalmas kuruc előrenyomulás, egyes állomásait, majd a hanyatlást és bukást főként a levelek, levélfogalmazványok mutatják be. De semmivel sem kevésbbé fontosak náluk azok az akták, melyek a harc hátterében álló szervező munkának őrzik eleven emlékét : Rákóczi hősies erőfeszítéséét, ahogyan Európa Habsburg-ellenes és haladó erőit a magyar szabadság ügyének megnyerni igyekezett, ahogyan a.nemzeti összefogásra s a nem-magyar népekkel való együttműködésre támaszkodva szinte a semmiből önálló és jól szervezett hadsereget teremtett, ahogyan a mezőgazdaság, a bányászat, az ipar és a kereskedelem erőit ä küzdelem szolgálatába állította és ahogyan a független magyar államiság alapjainak megvetésére kísérletet tett, példát mutatva ezzel a későbbi, polgári korszakoknak is. Mindezeket az erőfeszítéseket — kezdetben Rákóczinak és híveinek szervező tevékenységét, majd a sorra felállított intézmények munkáját — állandó irattermelés kísérte. A rendszeresen működők — mint a fejedelmi és főgeneralisi kancellária, a Szenátus, a. Gazdasági Tanács, a Tábla, az udvari kommisszáriátus, a katonai parancsnokságok és hadbiztosságok, a közigazgatásnak, a birtok-, bánya-, pénzverési, harmincadigazgatásnak és az igazságszolgáltatásnak helyi szervei — irattáraikban őrizték a hozzájuk befutó és náluk keletkezett iratok sorozatait. Az országgyűlési aktákat, melyek az önálló magyar törvényalkotás munkáját rögzítették, nagyrészt a fejedelem irattárában helyezték el. Rákóczi kancelláriája mellett a legfontosabb iratókból kialakították egy diplomáciai, egy hadügyi, egy közigazgatási, egy gazdasági s egy erdélyi levéltár alapjait is," gondosan őrizték a fejedelem saját leveleskönyveit. A kuruc, nyomdák termékei az egész országban szétterjedve segítettek a közvélemény mozgósításának s az igazgatási feladatok gyorsabb elvégzésének .munkájában: nyomtatványokat hatóságok és magánosok egyként megőriztek irataik között. A szabadságharc történetének ezeket a páratlan értékű forrásait, mint alább részletesebben látni fogjuk, a szatmári béke után egy nagyobb csoport kivételével kiszakították eredeti összefüggésükből s azok a legutóbbi esztendőkig hiába vártak rendezésre; egységes egészként való felhasználásuk szinte a lehetetlenséggel volt határos. Csak 1952-ben került sor annak a nagy adósságnak a fölszámolására, mellyel a szabadságharc szétszóródott iratainak kései őrzője, az Országos Levéltár a magyar történetkutatásnak mind mostanig tartozott A Rakó-