Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Borsa Iván: A magyar levéltárügy helyzete a Horthy-korszakban és a felszabadulás után / 14–55. o.

52 Borsa Iván ezen a téren előállott helyzet elvi tisztázása az előttünk álló feladatok egyike. Az Intézet kérésére 1952-ben a levéltárak megkezdték a saját kezelésükben lévő iratanyagban található munkásmozgalmi vonatkozású dokumentumok feltárását. E munkának súlypontja a Horthy-korszak iratanyagára terjedt ki, s a legtöbb esetben ezt az adatfeltáró munkát selejtezéssel kapcsolták össze. A kutatott téma jellege és a rendelkezésre álló segédkönyveknek e kutatás szempontjából való hasznavehetetlensége szükségessé tette egyes iratsorozatoknak ügyiratonként történő átnézését. Minthogy a selejtezés is ügyiratonként történő átnézést tett szükségessé, célszerűnek látszott, hogy e két műveletet a levéltárak összekapcsolják s. a munkásmozgalom történetére vonatkozó dokumentumok feltárását s a megőrzésre nem érdemes iratok kiselejtezését egy munkaművelet keretében végezzék el. Ez az újszerű levéltári munka a kutatóselejtezés elnevezést nyerte. A feltárt dokumentumokat a Munkásmozgalmi Intézet tartósan kikölcsönzi, átvizsgálás után az anyag egy részét visszajuttatja a levéltáraknak, másik részét besorolja archívumába. Az archívumba besorolásra kerülő levéltári eredetű iratokról az Országos Levéltár fotólaboratóriumában filmfélvételek készülnek, amelyek addig, amíg a levéltárak nem jutnak el a fejlődésnek arra a fokára, hogy saját filmleolvasó géppel rendelkezzenek, az Országos Levéltár filmtárában nyernek elhelyezést. A végső megoldásnál felmerül még annak a levéltári szempontból mindenképpen előnyösebb megoldásnak a lehetősége, hogy az Intézet érdeklődési körébe tartozó iratanyag a levéltárak kezelésében marad, miután az Intézet számára az egyes iratokról mikrofilm-felvétel készült. A levéltárak főleg a szovjet levéltárak eredményei alapján szerzett tapasztalatok nyomán feladatuknak tekintik, hogy iratanyagukat forráskiadványok útján publikálják, Ilyen jellegű tervszerű munka ezideig tulajdonképen csak az Országos Levéltárban folyt.

101 Az Országos Levéltár kiadványaként, illetőleg az Országos Levéltár dolgozóinak közreműködésével az elmúlt években az első kötetek meg is jelentek,

108 további kötetek előkészületben vannak. Ez évben megtörténtek az első kísérletek arra is, hogy a többi állami levéltár is bekapcsolódjék a forráskiadványi munkába, egyelőre oly módon, hogy résztvesznek az Országos Levéltár által készített kiadványi munkában. E részvétel abban áll, hogy a levéltárak saját iratanyagukból dokumentumokat kutatnak fel és bocsátanak az Országos Levéltár munkaközössége rendelkezésére. A szovjet levéltárak munkájáról tudjuk, hogy igen komoly segítséget nyújtanak ezek a levéltárak a népgazdaságnak. Levéltáraink ezen a téren is megtették az első kezdeményező lépéseket, azonban részben nem 101 A Hadtörténelmi Intézet levéltári alosztályának munkájával a jelen cikk. nem foglalkozik, s csak ott történik" a katonai iratokra hivatkozás, ahol ezt az ismertetett téma jellege megkívánta. 102 Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez, összeállította: Ember Győző, Budapest, 1951. — Zsigmond-kori Oklevéltár I. kötet (1387— 1399). összeállította: Mályusz Eleimér, Budapest, 1951. — Az ellenforradalom, hatalomrajutása és rémuralma Magyarországon 1919—1921. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Nemes Dezső, a kötet iratanyagát összeállították és a szerkesztésben résztvettek: Karsai Elek, Kubitsch Imre, Pamlényi Ervin. Budapest, 1953. — Veszprémi Regeszták (1301—1387). Összeállította: Kumorovitz L. Bernát, Budapest,. 1953.