Levéltári Közlemények, 25. (1954)
Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Borsa Iván: A magyar levéltárügy helyzete a Horthy-korszakban és a felszabadulás után / 14–55. o.
36 Borsa Iván ügyelet érvényesítési módja: figyelemfelhívás és javaslattétel. A levéltárak személyi és dologi ügyek tekintetében tehát semmiképpen nem érinti a levéltárfenntartó, illetve a felettes hatóságok (belügyminiszter r . alispán) intézkedési jogát. 05 A törvény 42. §-a szerint »a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a levéltárak oi&zágos főfelügyelője útján a vármegyei, a törvényhatósági jogú városi, a megyei városi és a községi levéltárak felett gyakorolt felügyelete kiterjed a levéltár elhelyezésére, a levéltár őrizetébe utalt iratoknak a levéltár által való átvételére, fenntartására, kezelésére, rendezésére, selejtezésére, a levéltári ügyvitelre, végül pedig a levéltári anyag használatára. A levéltárak országos főfelügyelője e feladatkörben a levéltárat megszemléli, a levéltár vezetőjétől, illetőleg fenntartójától tájékoztatást kér, észrevételeit tudomásukra hozza és a szükséges tennivalók elvégzése végett a fenntartókat megkeresi. Ha megkeresése eredménytelen marad, a levéltár fenntartójának utasítása végett annak felettes: hatóságához javaslatot tesz.-« -A vallás- és közoktatásügyi miniszternek a levéltárak országos főfelügyelője útján a fentiek értelmében gyakorolt közvetlen »szakirányú felügyelete« egyrészt csupán a közigazgatási iratanyagra irányult volna,, másrészt az elérhető eredmények szempontjából bizonytalan értékű a felügyelet érvényesítési módja, amely csak figyelemfelhívásból és javaslattételből állt, s a levéltárak személyi és dologi ügyeiben semmiféle befolyással nem bírt. Bár ez a szakirányú felügyelet az eddigi helyzettel szemben fejlődést jelentett, már 1947-ben sem voít kielégítőnek tekinthető. A második világháború szomorú tapasztalatai megmutatták, hogy a levéltárak súlyos időkben nem tudtak megbirkózni a nehézségekkel, s nem is volt valószínű, hogy a háború okozta károkat eddigi szervezetükben — szakirányú felügyelet mellett — helyre fogják tudni állítani. Mindemellett az Országos Levéltár személyzete adta volna a főfelügyelő hivatalának személyzetét, ami röviden annyit jelent, hogy az Országos Levéltár dolgozóinak egy része külön díjazás mellett ugyan, de egyéb feladatai mellett a főfelügyelői, illetve felügyelői teendőket is ellátta volna. Hét év távlatából visszatekintve, meg kell állapítani, hogy az Országos Levéltár ezt a feladatot vagy nem tudta volna ellátni, vagy fel kellett volna áldozni saját feladatainak tekintélyes részét. Minthogy a megalakult főfelügyelőség ilyen irányú intézményes szakfelügyeletet sohasem gyakorolt, nem lehet lemérni a fenti törvényi intézkedés gyakorlati eredményeit, csupán az időközben lezajlott fejlődés tapasztalataiból lehet megállapítani, hogy ez az intézkedés nem tudta volna olyan mértékben előbbrevinni a magyar levéltárügyet, amilyen mértékben az egykorúlag lezajlott gazdasági és társadalmi fejlődés azt megkívánta. A magyar levéltárügy terén teljesen újszerű szervezeti intézkedés volt az Országos Levéltár alá rendelt állami kerületi levéltárak felállításának lehetővé tétele (11. §.). A törvény szerint »e levéltárakban helyezik: el a levéltári kerületben székhellyel bíró közhatóságoknak, közhivataloknak, köztestületeknek és közintézményeknek az ügyintézésükben rendszeresen már nem használt iratait, valamint a megfelelő országrészre vonatkozó más történeti értékű iratokat. A vármegyei és törvény95 1947. évi törvénycikkek. Magyar Törvénytár. Millenniuimi emlékkiadás 199— 200. 1.
