Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - KRÓNIKA - Bélay Vilmos: Boross Gyula (1891–1953) / 288 - Balanyi Béla: Garzó József (1887–1950) / 288–289. o.

288 Krónika gresszuson elfogadott szervezési javaslatok pedig a szűkebb levéltári front számára is nagy feladatokat jelentenek: a kölcsönösen kiküldendő kutatók levéltári munkájának támogatását, levéltári források mikrofilmek révén történő cseréjének megjavítását. A Kongresszus külföldi résztvevői itt-tartózkodásuk alatt meglátogatták az Országos Levéltárat is. Az Országos Levéltárban Pankratova akadémikus a szovjet levéltárak dolgozóinak üdvözletét tolmácsolta. Elmondotta, hogy a szovjet levéltárakban olyan anyagokat tártak fel, amelyek a magyar levéltárosokat is érdeklik és amelyekről a magyar levéltárosokat értesíteni kívánják. Elismerően szólt a levéltári útmutatók előkészületben lévő munkálatairól és az Országos Levéltár tervéről: a népi. demokratikus korszak anyagából felállítandó külön levéltárról, örömmel értesült arról, hogy a levéltári útimutatókat a szovjet levéltárak anyagárólkészült és kiadott útmutatók tapasztalatainak felhasználásával készítik. Tar lé akadémikus, aki a Rákóczi szabadságharcra és a XVII—

XVIII. századi orosz-magyar kapcsolatokra vonatkozó dokumentumokat is kutatott az Országos Levéltárban, megemlítette, hogy kellemesen érintette a. Levéltár anyagának rendezettsége. Ezt annál is inkább értékeli, mert tudja, hogy a magyarországi levéltárak anyaga nagy károkat szenvedett a háború alatt. Tar lé akadémikus köszönetet mondott a Levéltárban talált iratokért és valamennyi szovjet történész nevében hangsúlyozta, hogy ennek az anyagnak igen nagy hasznát fogják venni. V. K. BOROSS GYULA (1891—1953) 1953. november 18-án, hosszú hónapokon keresztül türelemmel viselt betegség után hunyt el Boross Gyula levéltári főmjunkaerő. Szolgálatát Pestmegyénél kezdte. s ott dolgozott évtizedekig, mint közigazgatási tisztviselő. 1852 nyarán lépett levél-, tári szolgálatba. Bár alig egy évig dolgozott a Budapesti 2. sz. Állami Levéltárban, e rövid idő alatt igen értékes munkát végzett. Alapos közigazgatási ismereteit, elsősorban a kutatóselejtezés munkájában gyümölcsöztette. Kiválóan végezte ezt a sok figyelmet és türelmet igénylő munkát s szünteleriül tanította fiatalabb, a közigazgatási kérdésekben járatlanabb munkatársait. Halálával kitűnő felkészültségűi, szorgalmas és megértő Kartársat veszítettünk el. BÉLAY VILMOS GARZÓ JÓZSEF (1887—1950) öt éve, hogy Garzó József, Kecskemét városának főlevéltárosa meghalt. Csak|rnem negyven évet töltött el a levéltárban. Szakmájában kiváló, pontos, rendszerető és másokat is-megbecsülő ember volt. A sok munka és meg nem értés, egyik fiának tragikus thalála, feleségének elvesztése felőrölte idegrendszerét és 1950. augusztus23-án véget vetett életének. Egyedül dolgozott az elődei által reá hagyott hatalmas örökségben, mely munkássága idején újabb és újabb anyaggal gyarapodott. Tanulmányozta és rendezte az. anyagot. Leltár még ismeretlen volt, de ha valamely témakörre vonatkozó anyag ;, volt a kecskeméti levéltárban, perceken belül a kutató asztalára került. Változatos