Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - IRODALOM - Bélay Vilmos: Szovjet levéltári útmutatók / 251–253. o.

Irodalom 253 nyen áttekinthető, könnyen kezelhető, kis terjedelmű kötetből egy hatalmas központi levéltár egész iratanyagára vonatkozólag kap felvilágosítást. Éppen ebben látjuk a szovjet Útmutatók nagy jelentőségét. Sokezres példányszámban tájékoztatják a szovjetország dolgozóit arról, hogy népünk múltjára vonatkozólag melyik levéltárban mit találnak. Nagyon jelentős tény az is, hogy a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborúja befejezte után alig néhány hónappal már megjerlentek. Mutatja azt a roppant nagy és lelkes munkát, amelyet a szovjet levéltárak dolgozói kifejtettek, hogy az ellenség kiverése után a lehető leggyorsabban lehetővé tegyék a levéltárakban folyó tudományos munkát. Az a nagy munka, eimelyet a levéltárügy újjászervezése és központosítása tárgyában kiadott 1918. június 1-i lenini dekrétum indított <meg a szovjet levéltárakban és immár harminchat esztendeje folyik tervszerűen, igen jelentős, mértékben segítette elő a szocializmus ós kommunizmus építését, Amilyen gyorsan kézbevette a párt és a szovjet állam a levéltárak újjászervezésének ügyét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, a polgárháború súlyos éveiben, éppoly gyorsan pótolták és hozták -helyre a Nagy Honrvédő Háborúban szenvedett károkat és pusztításokat a mai • szovjet

54 levéltárosok, példát szolgáltatva ezzel valamennyi ország levéltárosainak. Végezetül bemutatunk a Régi Oklevelek Levéltárából egy-egy példát a fondra (1) és a „feltételes fondra" (2). (1) „Manufaktúra kollégium Fond 277. (1740—1768) 13 őrzési egység. Leltározva. 1718-ban szervezték. A manufaktúraiparral foglalkozott. Nem működött 1731—1742 között. Megszűnt 1804-ben. Akták. A Szviri folyón lévő fűrészmalomra vonatkozólag (1744) a pénztár bevételei és kiadásai. A kollekció személyi állományára vonatkozó iratok. A putyivl-i kincstári posztógyár aktái (1740—1743). A pocsevi kincstári vászonszövőgyár (1741) vezetőségi irodájának aktái." (2) „Oroszország kapcsolata Magyarországgal Fondszárn: 40. (1485—1745). 56 őrzési egység. Leltározva. Dokumentumok: magyar köveitek Moszkvában és orosz követek (F. Kurücin diakon és mások) Magyarországon (1485—'1502). Megjegyzés: Oroszország és Magyarország, kapcsolatára vonatkozó dokumentumok találhatók 1485—1502 közti évekből az „Oroszország kapcsolata Ausztriával" ós az „Oroszország kapcsolata Lengyelországgal" c. cikkben is. Továbbá A. Talleyrand és J. Rüssel magyar követek moszkvai tartózkodásáról, midőn orosz-magyar-itörőkr-svéd szövetséget akartak létrehozni (1630—1635). IL Rákóczi György erdélyi fejedelem levele Hmelnickij Bogdánhoz 1654-ből. Akták: G". Volkov és I. Zseljábuzsszkij követek II. Rákóczi Györgynél, kérve, hogy az ne segítse a lengyeleket, Krimet és a svédeket Oroszország ellen (1656—1657). Krímből érkezett magyar foglyok Oroszországban, II. Rákóczi György erdélyi fejedelem követének Kievbe érkezése, 'hogy segítséget ígérjen Oroszországnak a török ellen (1660). Thököly Imre erdélyi fejedelem I. Péterhez Moldva elfoglalásáról (1690). J. Szplavszki és társai magyar parancsnokok útlevele a kazáni és asztraháni utazáshoz (1700). I. Péter erdélyi követének, Dr. Korbenalk és gróf Bercsényi erdélyi követnek Varsóba érkeztéről szóló akták, 'mikor azt tárgyalták, hogy II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmet a lengyel trónra ültetik (1707). I. Péternek és gróf Golovkinnak II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmel való levelezése (1707—1712). Golovkin gróf orosz kancellárnak a moszkvai magyar rezidenssel való levelezése (1707—1711). «1. Ukráncev erdélyi követsége, aM ki akarta békíteni II. Rákóczi Ferencet Ausztriával (1708). Magyar borok vásárlása a cári udvar számára (1714—1717). Mária Terézia 'magyar és cseh királynőnek drezdai tárgyalásai II. Frigyes porosz királlyal (1745). Irodalom: „Bantüs-Kamenszkij: Oroszország külkapcsolatainak szemléje 1800-ig.. Moszkva 1849." Bélay Vilmos