Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Wellmann Imre: A Rákóczi-szabadságharcra vonatkozó iratok a Budapesti 1. sz. Állami Levéltárban / 211–221. o.

A Rákóczi-szabadságharcra vonatkozó iratok a Budapesti í. sz. Állami Levéltárban 217 lása nyomasztó teherként nehezedik rájuk. De a katonaság nem tágított:. hivatkozva arra, hogy a két év óta tartó hadiállapot innen is, túl is minden forgalmat megbénított, s á sóból sem jön be semmi jövedelem, viszont a Szatmárból odavezényelt Thürheimb-zászlóalj ellátásának, terhe s elégedetlensége nap mint nap növekedik, csak kicsikart 400 forintot a pesti polgároktól.

27 Az 'ilyen hivatalos és félhivatalos sarcolásokon túl azonban tág tere nyílt a garázda katonaság egyéni akcióinak; az igazán nyomasztó teher épp ebből a kiszolgáltatottságból adódott. Lopás, rablás, marhák elhajtása napirenden vári; szerb huszárok megverik a polgárőrök káplárját, más huszárok megsebzik a kapuőrt, s a tanács kétségeskedik' vajon kaphat-e ezért elégtételt.

28 Az azonban, amitől a polgár úgy fél mint a tűztől: a katonai beszállásolás.. Jellemző, hogy a kurucoktól »-levágott«« polgárok özvegyeinek az az első kérése, hogy a császáriak bekvártély ozásától mentesüljenek; s amikor a szerb miliciának kell szállást kijelölni, a tanács tagjainak mentő' ötletként jut eszébe, hogy erre egyedül a szerb katonaság közé állt polgárok háza alkalmas. Nem meglepő ez az irtózás német polgároknál a német, annál kevésbbé a szerb hadinép befogadásátél: a kvártélyos katonát kiszolgáltatottság, követelőzés, erőszak, túlkapás árnyékként követi.

29 Hogy mire jutott a város labancokhoz, szításával a szabadságharc hat •esztendeje' alatt, Heister tábornagyhoz- intézett panaszos folyamodványa összegezi. Nem elég, hogy a kurucoktól örökös rettegésben kell élni, hogy a város minden forgalomtól el van vágya, hogy a jószágot gyakran •elhajtja a kuruc, a földművelés sem biztonságos, s a mindennapi kenyeret is életveszély között kell keresni: mindehhez, a helyi katonaság részéről, belső szorongattatás járul. A polgárokat folytonos őrszolgálat terheli, de ezenfelül, a budai parancsnok rendelkezésére, az ellenség ellen is kell vonulniuk, életük kockáztatásával. Míg Budán az erődítési munkákat a kamara költségén, parasztok robotjával.végeztetik, Pesten, a polgárságot ,szorítják sancépítésre s a katonaságtól megrongált paliszádok, ütegállások kijavítására. Közben Pfeffershoven nem engedi a szükséges fát idejében szállítani, sem idegenből megszerezni; gr. Lavergne pedig, az új varosparancsnok, vámolásokkal visszariasztja a némi élelmet hozó parasztokat s minden módon zaklatja, üldözi a lakosságot. Tetejében ott van még a beszállásolás s a katonaság ellátása (service). A kegyelemdöfést azonban Rabutin hadteste adta meg, mely az átkelés nehézségei miatt teljes két hétig ült a lakosság nyakán, minden kenyér-, zab-, széna- és fakészlet nélkül.- A felkelés elején még mintegy 1200 fegyverfogható ember esküdött a. császár zászlajára; ennek már több mint kétharmada oda van, az özvegyek és árvák viszont megsokasodtak. Szánalmas, végső szegénységre jutott a lakosság, s ha a dolgok így mennek tovább, nem tudni, hogyan lábolhat ki belőle.

80 Mindezt a város felsőbb hatóságoknak is elpanaszolta, sőt meg is toldotta, mikor 1709 végén újabb adókivetésre került a sor. Rabutin "hadának jégzajlás miatt bekövetkezett'kéthetes megülése, amelyre még "mindig mint valami egyiptomi csapásra emlékezett a város, úgy fölélte s. 27 T. jkv. 1705. imárc. 14., LajstramoKatlian Iratok 1705. márc. 30. 28 T. jkv. 1704. febr. 21., akt. 1., Int. a. a. 846, T. jkv. 1705. jan. 13., 1704/ -dec. 16. 29 T. jkv. 1705. máj. 26., 1704. dec. 16., dec. 5., 1705. febr. 13.. 30 Pest lt.-a, Lajstromozásán iratok, dátum nélkül.