Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Trócsányi Zsolt: A rákóczi szabadságharc történetének forrásanyaga az erdélyi levéltárakban és az erdélyi udvari kancellária levéltárában / 194–210. o.

A Eákóczi-szabadsághaic törtéhetének forrásanyaga az Erdélyi Levéltárakban . . . 199 fellép a kurucokat támogató gyulafehérváriak ellen s — széleskörű, de rendkívül gyorsan lefolytatott vizsgálat után — leütteti J. Sachs von Harteneck fejét a szebeni piacon. Ami keveset az ülés jegyzőkönyvek az 1704. évre tartalmaznak, az a hadiesemények mellett a székelyföldi kurucokra, a kuruc fogságba esett katonai vezetők családtagjainak fogságára és a császári seregek »büntető» akciói^-ra (Nagyenyed) vonatkozik. Az időrendben következő bejegyzések már a Rákóczi zsibói veresége utáni időszakra vetnek világot: az ország lefegyverzésére, a Rákóczitól elpártolókra. Az a kevés forrásértékű bejegyzés, amely a későbbi évekből származó ülésjegyzőkönyvekben található, főleg az országban szétszórtan tevékenykedő kuruc csapatokra vonatkozik s arra, hogy a parasztság Maj tény után is tiltakozik a császári katonaság tartásának terhei ellen. (1711. novemberi bejegyzés a parasztok és a katonaság közti »confuskx<-ról és »inconvenientia^-ról számol be.) Ügyiratok (Gubernium T r ansyJv anicum — in P oliticis —) Ez az iratsorozat azokat az iratokat foglalja magába, amelyek a Guberniumhoz érkeztek és azoknak a válaszoknak fogalmazványait, amelyeket a Gubernium adott ezekre az iratokra, azoknak a memoriale-knak, tájékoztatásoknak, megkereséseknek stb. fogalmazványait, amelyekben a Gubernium fordul más hatóságokhoz. Az iratsorozatnak ma meglévő része az egykori iratanyagnak csak csonkja. Már az az. iratanyag is, amelynek minden egységéből legalább egy iratdarab (iratborító lap stb.) maradt meg, csak töredéke volt .a korábbi anyagnak. A mai irategységeknek azonban nem. kis része (a vizsgált korszakban éppen a szabadságharc éveiből) üres iratborító lap. Azonban ezeken a lapokon is szerepel rövid feljegyzés azoknak az iratoknak tárgyáról, amelyeket egykor tartalmaztak, s utalások az ülés jegyzőkönyvek vagy a Libri Regii Hungarici, ill. Latini lapszámaira, ahol t. i. az iratban foglalt ügyekre vonatkozó feljegyzések találhatók. Az iratanyag tárgyát a következőkben ismertetjük; Annak a két és fél évnek iratanyaga, amely a századfordulótól a szabadságharc megindulásáig telt el, széles képet ad Erdély helyzetéről. Jelentős számú irat mutatja be a katonaság tartásának költségeit s az új várak építésének, Lippa lerombolásának terheit. Számos adatot találunk a vallási unió ügyére. Az elégületlenség sokféle jelét találjuk az iratokban. Az erdélyi urak elégületlensége az országgyűlések tárgyalásain nyilvánul meg (ahol a szászok újabb és újabb követelésekkel lépnek fel). Sérelmi feliratai mellett ott találjuk tervezeteiket is (Bethlen Miklós kereskedelmi tervére értékes adatokat tartalrnaz a sorozat). A felkelés hírei vél ezekben az iratokban is találkozunk. A korábbi kiváltsággal rendelkező helységek küzdelmének, a bányászhelyek helyzetének is értékes forrásai ezek az iratok. A torockóvidéki mozgalmakról egy sor irat ad felvilágosítást. Egyetlen, de rendkívüli értékű irat tartalmazza az erdélyi céhek opinio-it az udvarnak az állatkereskedelemmel kapcsolatos rendelkezéseiről.