Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Varga Endre: A Rákóczi szabadságharc történeti forrásai a bírósági levéltárak anyagában / 170–193. o.

190 Varga Endre rálásáért, kártételeiért stb.

r,:l A hasonló tárgyú perek közül figyelmet érdemlőnek látszik Pless Boldizsár orosz alezredes ügye. Plesst, aki, úgy látszik, visszatért a cár szolgálatából, Magyarországon való átutazása közben kuruc lovas járőr — Balogh István ezredéből — feltartóztatta. A magyar hatóságok az alezredest; orosz útlevele dacára, Érsekűjvárott fogságra vetették, poggyászát eladták, ezért a szabadságharc után kártérítésért perelte Iváncsayt és portyázó társait, Balogh Istvánt és Szluha volt újvári kuruc várparancsnokot. A pert Bars megye törvényszéke előtt elvesztvén, • az uralkodóhoz folyamodott delegált bíróság kiküldéséért.

54 Pless személyéről, orosz szolgálatáról, utazása céljáról az eddig előkerült bírósági anyag többet nem mond. Lehetséges azonban, hogy a tárggyal érdemes volna bővebben foglalkozni. További pereink a szabadságharc utáni időket más oldalról mutatják. Mint fentebb említettük, kiterjedt pereskedés indult meg a; háború alatt megzavarodott birtokviszonyok rendezésére. A perlekedők között nem egyszer labancok keresik a Rákóczi fiscusa által elkobzott vagy egyébként ide. gen kézbe került birtokaikat, amnesztiát nyert kurucok igyekeznek visszaszerezni hasonló módon elvesztett saját tulajdonukat, esetleg egymás ellen is perbe kerülve a másiknál maradt ingatlan vagy ingó javakért.

55 A háborúval kapcsolatos adósságok, különféle követelések szintén többször szolgáltatják pereink tárgyát.

56 Közöttük nem egy a rézpénzben (»vulgo kongós«) kötött ügylet összegének ezüst pénzben (»moneta alba«) kívánt megfizetése körüli vitákból ered, mint pl. Breznóbánya pereskedése Besztercebányával, az utóbbi által szintén Rákóczi-pénzben adott kölcsön viszszafizetésével kapcsolatban stb.

57 Befejezésül azokat a forrásokat kell még — itt szintén az állagok keretein átnyúlva s összefoglalóan -— ismertetnünk, amelyek a Bírósági Levéltárak anyagában a szabadságharc vezető szereplőire vonatkozólag találhatók. Adataink bemutatására a kuruc-kor kiemelkedő egyéniségei közül magát Rákóczit és Bottyán Jánost választottuk.

58 Legtöbb adatunk, természetszerűleg, Rákócziról maradt fenn. A Rákóczi-család leszármazása, az előnevüket szolgáltató Felsővadász falu s a többi birtok, a hatalmas uradalmak, várak és tartozékaik, hegyaljai szőlők sitb. megszerzése, a velük kapcsolatos különféle ügyletek a peres iratokban a XVI. század elejéig követhetők vissza.

59 II. Rákóczi Ferencről Munkács várának feladásától

60 s Bécsben töltött fiatal éveitől kezdve vannak adataink, az anyag zömét viszont a nagykorúsításától elfogatásáig terjedő években volt 53 Mand. Jud. 1712. 29, 1713. 33, 1714. 10 és 89, 1715. 66, 1716. 115, 1717. 69, 1718, 1; Proc. Octav. 85; Proc. Prot. Off. Palát. 428, stb. 54 Corresp. Ant. 129. 85 Ld. pl. Mand. Jud. 1713. 32, 1714. 107, 1715. 36, 64. 56 Ld. pl. Mand. Jud. 1714. 104, 1716. 1. és 107, 1718. 26, 1720. 10, 1724. 14; Proc, Appell. 10, stb. 57 A két bányaváros perére ld. Mand. Jud. 1721. 40; hasonló perekre u. o. 1713. 15, 21, stb. 58 A többi szereplőre nézve ld. a tanulmány első részében, az egyes állagokkal kapcsolatban elmondottakat. Külön meg kell jegyeznünk, hogy iratainknak a kuruc hadsereg kisebb-nagyobb személyiségeire vonatkozó nagyszámú adata ellenére Esze Tamásra vonatkozó kutatásaink eddig nem vezettek eredményre. 58 Ld. pl. Proc. Tab. 1448, 1523; Proc. Appell. 5035; Inqu. Jurát. 153, 2248, 2287; . .Act. Soll. 1414, 3068, 3312, 3486, stb, 60 Inqu. Jurát. 2245.