Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Varga Endre: A Rákóczi szabadságharc történeti forrásai a bírósági levéltárak anyagában / 170–193. o.

186 •Varga Endre tok hasonló természetűek: kuruc és labanc tisztek stb. kisebb-nagyobb szerepét örökítették meg, így Thököly hívei közül Balassa Imréét, Vay Ádámét (ki Thököly tatár segédhadainak volt kommisszáriusa), Péchy Sándorét (Eperjes kuruc parancsnokáét), Proköff Pálét, a szomolnoki rézbányák Thököly kamarája által beiktatott bérlőjéét stb. Ki kell itt emelni a munkácsi várnak a feladás előtti utolsó napjairól, Zrínyi Ilonáról és híveiről, majd a várat megszálló németek fosztogatásáról fennmaradt tanúvallomásokat.

33 Az ellenségre vonatkozó adatként említhető az a per, amely a szatmári császári őrség rendszeres pusztításait örökítette meg, a környék magyar oldalra állott lakossága ellen, bemutatva e pusztulás szerzőjét, Porto tábornok várparancsnokot is, aki a kurucok felprédált javaiból állandó részesedést követelt magának stb.

34 Sokkal színesebb anyag maradt fenn az 1697. évi Tokaji Ferenc-féle' felkelésről. Az iratok elevenen írják le a mozgalom lefolyását (Tokajban, Tolcsván, Sárospatakon stb.), a felkelőket, vezetőiknek a rend fenntartására, szervezett erő alakítására irányuló törekvéseit, a felkelők igyekezetét a nemesség bevonására s az utóbbi negatív magatartását, elmenekülését, majd a mozgalom elfojtása után megindult hajszát a résztvettek kinyomozására, a károsult katolikus papok és nemesek elkallódott ingóságainak visszaszerzésére stb.

35 Más adatok mutatják, hogy a kuruc mozgalom a felkelés után sem szünetelt, kuruc portyák, rajtaütések a vidéken: azután is előfordultak s az elnyomók elleni gyűlölet egyébként, is továbbizzott a felszín alatt.

36 így vezetnek el adataink Rákóczi szabadságharcához, melynek eseményeiről, az egykorú viszonyokról, az anyag természetéből következően' szintén csak egyes, össze nem függő iratok állnak rendelkezésre, ezekből mégis a szabadságharc tarka színképének minden vonása előcsillan. A továbbiakban néhány kiragadott példát mutatunk be az idevágó anyagból; adatainkat itt is úgy, nyersen (más forrásokkal ki nem egészítve) közöljük, ahogy azok magukban a bírósági iratokban találhatók! Az első évekből az iratok a szabadságharc erőinek kibontakozását mutatják, pereink támadó hadműveletekről beszélnek. Az 1704. év hadieseményeiből pl. Eperjes: ostromát' idézzük. A kuruc hadak által körülzárt városban a császári őrség ellátására a polgári hatóság nagy összegeket kénytelen előteremteni. Wilson ezredes, császári komrnandáns parancsára a város a házakról leszedett csatornákból, kriptákból kiemelt koporsókból, serfőző üstökből veret rézpénzt a kívánt összeg fedezésére. Amikor az őrség kapitulál, a feladási feltételek szerint, Rákóczi ezüstre váltatja át a császári tisztek kezében maradt rézpénzt.

37 1704-ben a kuruc hadak más arcvonalakon is sikeres hadműveleteket folytatnak. Pereinkben több adat maradt fenn a győztes dunántúli hadjáratról. 1704. jan. 16. és ápr. 7. között (a később elpártolt) Meszlényi János Székesfehérvár kuruc parancsnoka, aki az egész magisztrátust elcsapva, katonákból és nemesekből szervez alkalmi 33 Inqu. Jurát. 2245

r 34 Proc. Prot Pers. Praes. 608; u. a. Oíf. Palát. 482; u. a. Cur. 68; Inqu.. Jurát. 2049; Mand. Jud. 1691. 4. stb. 33 A felkelésre vonatkozó anyagot ld. Proc Octav. 119; Kir.'tábl. jegyz. lajstromozatl. jelent. 1699. (,.No. 28" megjelölésű irat); Inqu. Jurát. 554, 734, 1119, 1586, 1899„ 3214, 3242, 3440, 3624, 3628, 3651, 3693; Proc. Prot. Off. Palát. 4, 91; Act. Soll. 488, 505„ 3096; Mand. Jud. 1698. 103. stb. 36 Inqu. Jurát. 2303, 1024: Mand. Jud. 1702. 65. 37 Inqu. Jurát. 2440; Eperjes ostromára ld. még ü. o. 900.