Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Varga Endre: A Rákóczi szabadságharc történeti forrásai a bírósági levéltárak anyagában / 170–193. o.

184 Varga Endre erejére vonatkozó számos adattal.

24 A munkácsi várban II. Rákóczi György özvegye, Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona által elrejtett kincsek tárgyában 1695-ben eszközölt tanúkihallgatások fogalmat adhatnak arról a hatalmas ingó vagy ónról, ékszerek, drágaságok tömegéről, amely á főnemesi réteg váraiban, kastélyaiban felhalmozódott.

25 A birtok- -stb. pereken kívül egy eperjesi nagykereskedő . örököseinek a hitelre vásárló adósok ellen 1691-ben indított ú. n. auszugalis pere viszont a kisebb nemesség életkörülményeit világíthatja meg.

26 Mint a városok egykorú viszonyaira jellemző adatot, Miskolc házainak aestimatióját idézzük, mely a Fiscusés a Halierek közötti 1702. évi birtokperben maradt fenn.

27 Az a kép azonban, mely az idézett anyagból az uralkodó osztály helyzetére nézve kirajzolódik, inkább a század korábbi évtizedeinek állapotát rögzíti. A XVII. század második felében a folytonos háborúk, a bécsi udvar gyarmati kizsákmányoló politikájának kibontakozása, a gazdasági hanyatlás, a nemesség jólétét munkájával biztosító jobbágyság elnyomorodása s nem utolsó sorban az ország kifosztását célzó felségsértési perek hullámai a' kizsákmányoló osztály helyzetét is erősen, megrendítették. A töröktől visszafoglalt területeket s az elkobzott birtokok tömegét a kincstár idegeneknek herdálja el. A' magyar földön az elnyomó idegen uralom vezető rétege, Savoyai Jenő herceg tábornagy, Veterani, Heister. Nigrelli császári tábornokok, Zungenberg ezredes, a Kollonichok, gr. Sinzendorff fősolymász-mester, gr. Kaunitz német birodalmi alkancellár. gr. Breuner udvari kamarai elnök, Khargen főlustramester, Hofkriegsrattitkár, Hochpurg főélelmező mester, a Rotthalók, Rachenfelsek, Werleinok stb. (s köztük olykor labanc magyarok) osztozkodnak, elfoglalva nemcsak az országlakosoktól elvont neoacquistica-terül eteket, hanem a kivégzett vagy koldussá tett »hűtlen«magyarok: a Wesselényiek, Keczerek, Márjássy, Sixtius Mihály, Dúló Ilona stb., ismert és ismeretlen nevű megnőtázottak birtokait is. Az új birtokos réteg, gyakran a gondtalanul tékozlott magyar föld adományozása körüli pontatlanságok miatt, számos perben csap össze egymással az olcsó prédán. így perli Savoyai Jenő Veterani özvegyét és Heister tábornokot,, az utóbbi viszont Kollonich bíborost, Sinzendorff Stierheimot, Rachenfels Wer leint, stb. Ezeknél különben érdekesebbek azok a perek, amelyekben a magyar birtokosok, nem ritkán a megnotázottak rokonai, az ősiségi jog nyújtotta lehetőséget felhasználva, próbálnak gátat emelni a német inváziónak.

28 Míg é perek a magyar birtokok idegen kézre kerülését, más irataink a gazdaság pusztulását, az országra nehezedő terheket mutatják. Erre nézve ismét csak két adatra hivatkozunk. Az egyik a Rákóczi által birtos

* Proc. Prot. Pers. Praes. 246. A birtokleírás adatai közül nem érdektelen pl. a pápai tízkerekű malom leírása sem. A malom 6 kereke lisztet, 4 kereke darát őröl s fűrészüzem van hozzákapcsolva. Hasonló birtokleírások továbbá: Inqu. Jurát. 839; Act. Soll. 3959, stb. 25 Inqu. Jurát. 2245. . 26 Proc. Prot. Jud. Gur. 120. — A kizsákmányoló osztály különféle rétegeinek bútorban, házifelszerelésben, ruhákban, ékszerekben kifejtett fényűzésére vonatkozólag egyébként utalunk a 8. sz. jegyzetben idézett jelzetekre is. ' 87 Proc. Prot. Pers. Praes. 274. . 28 A fentiekre, az új birtokos idegeneknek egymássál és magyarokkal folytatott pereire ld. Proc. Octav. 15, 17, 34, 41, 42, 45, 58, 81, 92, 95, 96, 125, 130, 174, 177; Proc. Prot. Pers. Praes. 501; Act. Soll. 451, stb.