Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Varga Endre: A Rákóczi szabadságharc történeti forrásai a bírósági levéltárak anyagában / 170–193. o.

182 Varga Endre mélyes tábla pótlására harmadfokú fórumként kijelölt Senatusról sem beszélhetünk), mégis már itt rá kell mutatnunk arra, hogy Rákóczi ítélőtáblája az egykorú kir. táblához képest mennyivel fejlettebb jellegű.

20 A kir. tábla fentebb ismertetett, rendszertelen — alkalmilag összehívott: s különféle hatáskörű törvényszakokon belül történő — ítélkezésénél az; országos tábla évente 6 hónapra tervezett, Alsó- és Felső-Magyarország, között egyenlően megoszló (3—3 havi) rendszeres ülésezése feltétlenül magasabb fokot képvisel. Haladó vonásokat mutat az országos tábla szerkezete, összetétele is. A királyi tábla elnökét, a személynököt, az uralkodónevezi ki; a tábla tagjai, rangsorolásuk szerint: egy főpap, egy báró, az: alnádor, az alországbíró (a nádor s az országbíró familiárisai), a négy protonotarius, négy nemes assessor, az esztergomi érsek két ülnöke s a királyi ügyek igazgatója.

21 A kir. tábla tehát egész összetételében tipikusan feudális bíróság, retrográd, középkori vonásokkal. Rákóczi táblájánál azonban nyoma sincs a vertikális rendi tagolódásnak, prímási kiváltságoknak. A tábla tagjait a megyék küldik ki, a részvétel alapja az ország; egykorú törvényhatóságainak, illetőleg »a szabadságért confoederált Statusokénak képviselete.

22 Természetesen, ez a bíróság is rendi jellegű, tagjai mind nemesek; ezek azonban a szabadságharc ügyét magáévá tett megyei köznemesség képviselői, közöttük rangszerinti tagolódás nincs,. az elnököt és a jegyzőt maguk közül, maguk választják.

23 A tábla szerkezete tehát határozott előrehaladást jelent a rendiségen belül a viszonylag demokratikusabb formák felé, sőt bizonyos tekintetben már a polgári: fejlődés irányába mutat. A szabadságharc lehanyatlásával a királyi jogszolgáltatási szervezet, működése ismét kiterjeszkedik az ország egész területére. Ennek megfelelően a megszakadt iratsorozatok az 1711. évvel újrakezdődnek, a lecsökkent aktaszámú sorozatok anyaga meggyarapodik, de az állagok szerkezetében az eddig előadottakhoz képest egyelőre változás nincs. E kor anyagának tárgyunk szempontjából való érdékességét a szabadságharc résztvevői ellen az amnesztia dacára indult — már fentebb is látott — különféle polgári perek jelentik: a szabadságharc alatt kuruc katonák és polgári tisztviselők által végzett cselekményekkel kapcsolatban támasztott hatalmaskodási és kártérítési keresetek. Ezek, természetesen, a lezajlott eseményekre vonatkozó adatokat is tartalmaznak. Ugyancsak a kor forrásanyagát jelentik a rézpénz devalválódásából eredő s általában a szabadságharccal kapcsolatos követelések miatt indult, az egyes sorozatoknál már szintén említett, anyagi természetű pereskedésekre vonatkozó20 A polgári történetírás nem figyelt fel a kérdés jelentőségére, nem foglalkozott az országos táblával, még kevésbé e tábla s a királyi jogszolgáltatás megfelelő tagor zatának összehasonlításával, pedig ez a szabadságharc államszervező munkájának, a harcoló Magyarország állami szilárdságának felméréséhez el nem hanyagolható tényező. 21 Kithonich, Joannes: Directio Methodica Processus Judiciarii stb. Tyrnaviae,, 1619. Caput X. Quaestio 16. A kir. tábla tagjainak ez az összeállítása a XVIII. század második feléig változatlan maradt. 22 Ezt a tábla teljes címe is visszatükrözi: Serenissimi Principis ac pro Libertate Confoederatorum Regni Hungáriáé Statuum et Ordinum Ducis eorundemque Statuumi Inclyta Tabula Judiciaria (másutt Tabula Regni Judiciaria). Kamarai lt., Lymbus, Series I. Fasc. 90—91. 23 Ld. az előző jegyzetben megadott jelzetet.