Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Varga Endre: A Rákóczi szabadságharc történeti forrásai a bírósági levéltárak anyagában / 170–193. o.

A Rákóczi-szabadságharc történeti forrásai a Bírósági Levéltárak anyagában 177 E sorozat különösen gazdag tárgyunkat. érintő (bár nem közvetlenül a szabadságharcra vonatkozó) adatokban. Minthogy az octavalis és delegált perek a curia többször említett, hosszú szünetektől megszakított működése miatt, s ekkor még curiai levéltár nemlétében, nagyon hiányos állapotban maradtak fenn, a mandátumok között megőrzött perindító parancsok hézagpótló jelentőségűek. Érdekes adatokat rögzítettek pl. Rákóczi életkörülményeiről a szabadságharc előtti években. A fentebbiek szerint ugyan Rákóczi és nővére pereire vonatkozó iratok más sorozatainkban is találhatók, egymás ellen és másokkal folytatott pereskedéseiknek, valamint a kihaló család rajtuk kívül egyetlen még életben volt tagja, Rákóczi Erzsébet hasonló ügyeinek e sorozat adja legteljesebb ké-r pét. Egyébként az anyagnak főleg a szabadságharc utáni viszonyokat tükröző darabjai érdemelnek figyelmet, mint a hosszú háborúban megzavarodott birtokviszonyok rendeződésére, a hadi eseményekkel, pénzromlással kapcsolatos anyagi vitákra, volt kurucok ellen támasztott kártérítési követelésekre, Rákóczi, Forgách Simon stb. elkobzott birtokainak további sorsára vonatkozó érdekes részletek megörökítői. Végül meg kell említeni, hogy a -sorozat (a következőkben ismertetendő sorozatokhoz hasonlóan) a kutatások eddigi tanúsága szerint, kuruc vagy labanc oldalon szerepelt egyének olyan névanyagát, olyan személyi adatait tartotta fenn, amik más egykorú forrásanyagban nem találhatók meg. A most elmondottak a mandátumoknál még fokozottabb mértékben érvényesek a tanúkihallgatási jegyzőkönyvek sorozatára, mely a XVII— XIX. század életének úgyszólván minden vonatkozására páratlanul színes, közvetlen adatokat őrzött meg. A tanúvallomás e korban az államapparátus működésének kezdetlegessége miatt mint tényrögzítő, bizonyító anyag, peres és peren kívüli ügyekben egyformán nagy jelentőséggel bírt. A tanúkihallgatás elterjedt formája volt a vallatás kir. táblai jegyző (jurátus) útján való eszközöltetése. A tanúkihallgatásról felvett jegyzőkönyv egyik példányát a jurátus az őt kiküldő protonotariushoz szolgáltatta be. Az ebből képződött levéltári anyagot ld. az Inquisitiones Juratorum.s a függelékként hozzákapcsolódó Kir. táblai jegyzők lajstromozatlan jelentései c. sorozatban. Mint előrebocsátottuk, az Inquisitiones sorozat az általa átfogott három évszázad gazdasági-társadalmi viszonyainak, a termelőerők fejlődésének, a termelési viszonyok alakulásának, a felépítményhez tartozó különféle jelenségeknek igen gazdag forrásanyaga. A tanúkihallgatási jegyzőkönyvekben úgyszólván minden elképzelhető tárgy előfordul, köztük igen sok adat van a parasztság helyzetére, terheire, elnyomatására, életviszonyaira, mindenféle elnyomója ellen folytatott szakadatlan osztályharcára. Az anyag sokszínű volta miatt lehetetlen róla itt akár csak vázlatos képet is nyújtani. így csupán utalhatunk a protonotariális perekkel kapcsolatban elmondottakra, azzal a megjegyzéssel, hogy a Rákócziszabadságharc korának feldolgozásához, az egykorú viszonyok feltárásához, ez az anyag még kevésbé hagyható felhasználatlanul.. A. nemmának megfelelően, a Mandata Compulsoria címet kapta. Minthogy e sorozat régi anyagát a múlt 'század végén kiselejtezték, a sorozatot a fenti ismertetésben felesleges lett volna említem. Ehhez hasonlóan más, a szabadságharc korára visszanyúló állagokról sem szólunk, ha tárgyunk szempontjából felhasználható adatok nincsenek bennüik. )2 Levéltári Közlemények