Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Esze Tamás: Acta Reviczkyana / 152–169. o.

160 Esze Tamás születeti. 19 Bizonyosnak vehetjük, hogy az árvamegyei revisnyei Re­viczky családból származott, ismerjük László, Sándor és Mária nevű test­véreit 20 is, de a Család leszármazási tábláin egyiküket sem találjuk meg. 21 1692-ben Debrecenben a harmincados helyettese, s kéri végleges állásba való helyezését: a károlyi, a nagybányai vagy a szatmári harmincad élére szeretne kerülni. 22 Nagyszöllősre helyezik tricesimatornak, s itt működik 1695-től már bizonyosan 23 egészen 1703-ig, a Rákóczi-szabadságharc kez­detéig. 1698-tól — a Szepesi Kamara engedelméből — egyben Ugoesa vármegye főjegyzője is. 24 Abban az időben szolgált Nagyszöllősön, mikor Ugoesa megyét egy­mást követő hullámokban árasztják el a népi kuruc mozgalmak. Thököly bukása és a török kiűzése után megváltozik a kurucság társadalmi szer­kezete. A »kuruckirály« .oldalán a Tizenhárom Vármegye és a Részek nemessége is harcolt — java részében — a Habsburg-ház ellen. Thököly váratlan katasztrófája után azonban a nemesség elhúzódott a kuruc moz­galomtól, mert reménytelennek ítélte a harcot a hatalmában megnöveke­dett idegen uralommal szemben, pedig ezer oka volt arra, hogy gyűlölje. A kuruc törekvések a XVII. század utolsó évtizedében és az új század első éveiben a népre szállottak; a függetlenségi harc agitátorai és harcosai a szegénylegények. 25 Ezzel a névvel eleinte azokat a vitézeket illették, akiknek semmijük sem volt egy szál kardjukon kívül, ezzel keresték az egyre szűkösebbé váló katonakenyeret. Mikor Thököly hadserege széthull és megszűnik a végvári vonal, számúk rohamosan nő, t de mostmár sze­génylegényen elsősorban kóborló katoriát értenek. A rongyosodó, éhező, a katonacsillag felkelésében reménykedő szegénylegények remek ábrá­zolása a Buga Jakab éneke és az Egy bujdosó szegénylegény. • Thököly így jellemezte őket: »A szegénylegény sem országért, sem. hitért nem szolgál, hanem fizetésért, s hogy jól éljen, s jobb állapotot érjen.« Pedig néhány esztendő múlva két- vagabundus hadnagya:-a Kővár-vidéken Kis Albert, a Hegyalján Tokaji Ferenc készítette elő és robbantotta ki a népi kurucság első nagy vállalkozását,, az 1697. évi hegyaljai felkelést. 19 Szakmar Vára fel adása alkalmatosságával való Inquisitio, kiknek van assecuratoriaja a' némettül és attestatióji. (Károlyi-nemzetség levéltára Kuruckori iratok. 1705. Jul. C. 50.) 20 Reviczky László 1704-ben • Mádon lakott, Pál Deák tokaji révbíró szőlejét,. KöMi tokaji prófontmester mádi kertjét kérte Rákóczitól. (Extr actus Instantiarum, 15—1704.) — „Reviczky Sándor és Mária bizonyos, néhai bátyjok által rajok legált és. a kassai franeiscanusoknál depositumba tett láda iránt instálnak, melyet a páterek kiadni vonakodnak." Kérelmüket a fejedelmi tanács 1708. november 8-án tárgyalta. (U. o. 28—1708.) 21 Nagy Iván, Magyarország családai, IX. (Pest, 1862.) 724—740. 22 „Recurro,... rogando, quatenus Inclyta Camera vei in hocce praeséntá officio per gratiam Inclytae Camerae mihi modo duntaxat substitutivo „collato me confirmare, vei si hoc fieri non posset, brevi vacaturam sive Károrye>nsem, sive actu vacanem Nagybanyensem sive Szattmariensem (si nimirum loci hujus Domino­Tricesimatori collata fuerit alia) tricesimam, usque ad ulteriorem Suae Majestatis Sacratissimae benignam ratificationem gratiose conferre dignaretur," (Lymbus. Ser. I. Fasc. 49. A levelet Debrecenből írta a Kamarának 1692. szeptember 12-én.) 23 1695. május 6-án kelt levelét már Nagyszöllősön írta. (Kamarai levéltár: Missiles. Fasc. 60.) 24 Szirmay Antal, Notitia politica, historica, topographica Incliti Comitatus Ugochiensis. Pest, 1805. 57. — Nagy Iván is említi. 25 A szegénylegényekről 1. A Szegénylegények éneke című tanulmányomat:' Irodalomtörténeti Közlemények, 1953.

Next

/
Thumbnails
Contents