Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Benda Kálmán: Ráday Pál politikai iratai, 1703–1711 / 141–151. o.

142 Benda Kálmán Rákóczi, a nógrádi nemesség nevében előtte tisztelgő követség tagjai közt, felismerte a fiatal megyei jegyzőben rejlő tehetséget, s azonnal titkos secretáriusává tette. Később rábízta magyar kancelláriája igazgatását, majd 1707-ben őt emelte az erdélyi kancellária élére is. Emellett Ráday volt a fejedelem első diplomatája, akit már 1704 elején fontos megbízatással a svéd és porosz uralkodóhoz küldött, és tárgyalókészségét, diplomáciai jártasságát később is, a szabadságharc egész folyamán, igénybevette. (1705-ben XII. Károly svéd királyhoz és Lesczynski Szaniszló lengyel királyhoz, 1707-ben a titkos szerződés megkötésére I. Péter cárhoz; 1709—1710-ben Benderbe a svéd királyhoz és a török szerdárhoz, majd a moldvai vajdához és a lengyel királyhoz küldte.) Mint titkos secretáriusnak és kancellárnak hivatalból tudomása volt a fejedelem és az ország bizalmas ügyeiről, sőt éppen az ő feladata volt Kákóczi elgondolásainak formába öntése, a megvalósulás útjára terelése. Történetírásunk mindeddig nem foglalkozott Rákóczi titkos kancelláriájával (helyesebben szólva: nem is tudott róla), mégkevésbé annak működésével, pedig ez volt a szabadságharc irányításának műhelye. A titkos kancellária készítette elő az országgyűlési tárgyalásokat, a külföldi követküldéseket, itt íródtak a fejedelmi előterjesztések és a követi utasítások, a hadsereg szervezését érintő regulamentumok és edictumok, a hazai vagy a külföldi közvéleményt tájékoztató kiáltványok. Ezeknek az iratoknak szinte mindegyikét a titkos kancellária vezetője, Ráday maga fogalmazta. Emellett, hivatali állásánál fogva, számos kül- és belpolitikai ügyben önállóan intézkedett. Levelezést folytatott nemcsak a szabadságharc vezető méltóságaival, de a fejedelmi tisztviselőkkel és megbízottakkal is. Az ő feladata volt a külföldi udvarok tájékoztatása a szabadságharc eseményeiről, külföldről kapott levelei alapján meg a fejedelmet tájékoztatta állandóan az európai diplomácia, a spanyol örökösödési és az északi háború híreiről. Kancelláriai működése átfogja a szabadságharc egész tartamát: Rákóczi környezetében az évek során változnak az emberek, cserélődnek a vezető tisztségek betöltői, — de Rádayt a fejedelem mindvégig megtartja, s a kettejük közti bizalmas munkaviszony egyszer sem szakad meg. c) Ráday Pál levéltára — az aránylag kisszámú személyi vagy családi vonatkozású iraton kívül — a titkos kancellár hivatali működésének iratanyagát őrizte meg. Zömében kancelláriai kiadmányok és fejedelmi intézkedések, utasítások fogalmazványát tartalmazza, nem egyszer olyan bőségben, hogy ugyanannak az íratnak több változata is ránkmaradt (többhelyt Rákóczi sajátkezű javításaival és utasításaival), melyekből nyomon kísérhetjük a végső szöveg létrejöttének útját. A titkos secretáriusnak, majd a kancellárnak hivatali munkájában állandóan szüksége volt a fontosabb fejedelmi iratokra, levelezésekre, jelentésekre. Ezekből több nála maradt, némelyiken olvasható a fejedelmi levéltár egykori lajstromszáma. Ugyanakkor viszont Rádaynak nem minden fogalmazványa maradt meg saját iratai közt, hanem — bár nem jelentős mértékben — átkerültek a fejedelmi levéltárba. Általában azonban a Rákóczihoz érkező jelentéseket, kérvényeket a fejedelmi levéltár őrizte meg, — a rájuk adott válaszokat, utasításokat pedig Ráday iratai közt találjuk. A két levéltár iratanyaga tehát szorosan összefügg egymással. Rákóczi hatalmas szervező munkáját, mellyel létrehozta és fenn-