Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Iványi Emma: II. Rákóczi Ferenc politikai levéltára, 1526–1712 / 130–140. o.

138 Iványi Emma A páratlanul értékes és érdekes anyagot tartalmazó levéltár használatát 'bizonyos mértékig megnehezíti az a körülmény, hogy egy-egy témára vonatkozólag sok helyen lehet benne adatot találni. A konspektus lehetőség szerint meghatározza az egyes fasciculusokban lévő iratok tárgyát, azonban gyakran eléggé külsőleges szempontok szerint (pl.: Rákóczi lévelesköny vei; Bercsényi Miklós levelei; Pápai Gáspár konstantinápolyi követ jelentései és naplója stb.). Azonkívül, mint már láttuk, a fasciculus címe nem is mindig fedi pontosan annak tartalmát. Pontos tárgymeghatározás csak az iratok regesztázása és mutatózása alapján volna lehetséges, mivel egy-egy irat (levél) több tárgyra is vonatkozik. Legcélszerűbb, ha a kutató a leltárban és a konspektusban kikeresi a témájára vonatkozó vagy ahhoz legközelebb álló tárgyi csoportot slegelőször az ezekből adódó anyagot tanulmányozza át. Pl. az orosz vonatkozások kutatójának legelőször a leltárban »Orosz kapcsolatok« címszó alatt feltüntetett iratokat kell átnéznie. De ugyanerre a témára a leltár és a konspektus alapján még több helyen is találhat anyagot, pl. Rákóczi leveleskönyveiben, a felkelés vége felé az orosz tárgyalások vitelével megbízott Bercsényi levelei között, a francia, lengyel, svéd, török, román vonatkozású iratok között, a Miscellanea c. csomókban stb. stb. Ha valaki a török kapcsolatokra keres anyagot, az a leltárban »Török kapcsolatok« alatt feltüntetett iratokon kívül még a francia, román, lengyel és erdélyi iratokat is átnézheti. A fejedelmi leveleskönyvek használatát úgyszólván egyetlen témánál sem lehet mellőzni. A kutató helyzetét lényegesen megkönnyíti a Rákóczi-kérdésben és irodalomban való alapos tájékozottság, de elképzelhetők olyan témák is, amelyekkel kapcsolatban az egész anyag darabonként való átnézése sem. fölösleges. A felkelés vezetői és diplomatái ugyanis nemcsak saját szorosan vett megbízatásuk terén működtek; ezért egy és ugyanazon személy iratai között sok különféle kérdésre vonatkozólag találunk anyagot. Ä francia követ pl. nemcsak a francia kapcsolatokkal foglalkozott, hanem a diplomáciai hálózat egész szövevényét áttekintette; többé-kevésbbé ugyanez vonatkozik a többi követre is. Bercsényi Miklós és Károlyi Sándor sem csak hadvezéri működést fejtett ki, hanem diplomáciai téren is tevékenykedett. A Bellica-sorozatokon kívül még sok más helyen is találhatunk katonai vonatkozású adatokat. A diplomáciai levelezés gyakran álnevek alatt folyt. Néha csak a kézírás felismerése és több más körülmény egybevetése alapján határoz^ ható meg a levélíró kiléte. A nagyszámú rejtjeles levél megfejtéséhez rejtjelkulcsok állnak rendelkezésre. Az itt hiányzó rejtjelkulcsok esetleg megtalálhatók a Ráday-levéltárban, vagy a bécsi Kriegsarchiv anyagában, ahol szükség esetén fény képmásolatot készítenek róla. A levéltárról régebben készült ismertetések is bőven tartalmaznak kiindulásul szolgáló adatokat.

36 Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a Thaly által ismertetett anyag egy része a hiányzó fasciculusokban van. A meglévő részből Thaly adatai aránylag könnyen kikereshetők, mivel mindig megadja az évszámot, amelynek segítségével az évrendben haladó konspektusban az anyagot megtalálhatjuk. (Pl. Thaly megemlíti Pekry Lőrinc 1708-i morvaországi hadi expedícióját; az erre vonatkozó iratok a Caps. E. [ '== 1708] 138. fasc.-ában vannak.) Ha csak személynevet ad áó L. 1 sz. jegyzet.