Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Maksay Ferenc: A Rákóczi-szabadságharc levéltára / 94–129. o.

A Rákóczi-szabadságharc levéltára 127 sonló célból rendelkezik a fegyverszünet idejére a birtokkabzások szüneteltetéséről s hasonló célból ad ki 1. József, trónraléptekor, ünnepélyes deklarációt, majd 1706-ban egy másikat, melyben a békeközvetítő hatalmak kívánságára Ígéretet tesz: nem kíván abszolút módon uralkodni. 1707-ben siet tiltakozni az ónodi gyűlés trónfosztó végzése ellen és országgyűlést hív össze Pozsonyba. A felkelés hanyatlása idején első dolga, hogy a rebellisek javait összeírassa és elkobozitatásuk után részben saját híveinek adományozza. A császár levélben közli a hadseregparancsnokokkal Savoyái Jenő f őparancsnoki kinevezését, és levélben ad utasításokat Pálffy Jánosnak a Károlyi Sándorral való béketárgyalásokra. A bécsi haditanácsnak a hadseregparancsnokokhoz írott — s gyakran a fölkelők kezébe került — parancsai a hadmozdulatok, hadseregellátás, újoncozás,, hadiadó, anmesztia, elfogatásök, pes|;isveszély .ügyében *kelt intézkedéseket továbbítanak, Szirmay Istvánnal, a fegyverszüneti tárgyalások császári megbízottjával, a tanács állásfoglalását közlik. Pálffy János tudósítja a haditanácsot a »rebellió« állásáról. Az erdélyi gubernium leveleiben az erdélyi »zavargások«-ról

? hadieseményekről, túszként elfogottak szabadonbocsátásáról olvashatunk, a kormányszéknek Rákóczi erdélyi főparancsnokaihoz (Forgách Simon, Pekri Lőrinc) szóló átirataiban a megszorult labanc-párt kér kíméletet. Esterházy Pál nádor körlevélben értesíti az ország lakosait Lipót császár haláláról és saját kiadványában erősíti meg az új király hitlevelét. . Aulikus magyarok a császárhoz, a nádorhoz, Pálffy bánhoz írott kérvényeikben esedeznek érdemeik jutalmazásáért, birtokaik visszaadásáért. Az országos jelentőségű iratok csoportjában az 1705-i segesvári és az 1708-ban összeült pozsonyi labanc országgyűlés néhány irata mellett a szatmári béke élőkészítő tárgyalásaira vonatkozó anyagot őriznek (köztük hűségre tértek névsorát), az udvar szájaíze szerint készült rövid történeti összefoglalást az utolsó 30 év magyar »lázadásai-«-ról, továbbá a Habsburgok külföldi kapcsolatainak néhány emlékét (stájer rendek ellenintézkedései a magyar felkelés alkalmával). A katonai iratok közt létszámkimutatásokon, a hadseregellátás aktáin, hadianyagleltárakon, protectionalisokon, passusokon, hadbírósági iratokon kívül számos tanúsítványt őriznek magukat több oldalról biztosítani kívánó katonai és; polgári személyek császárhű magatartásáról, kimutatásokat a rebellisek által okozott károkról, Heister, Esterházy József és mások fenyegető pátenseit, Savoyai Jenő följegyzéseit. Fönnmaradtak a Bellavics által vezetett holland ezred iratai: holland nyelvű levelezés a németalföldi rendekkel, mustrák, elszámolások, a Gombos-század följegyzési könyve. A harmincad-akták közt főképp elszámolások és nyugták találhatók; a vegyes gazdasági iratok közt egyebek mellett sóhivatalok és uradalmak elszámolásai, nyugtái, terménykimutatások, leltárak; a bírósági iratok közt elsősorban megyei vallatások (köztük a Heílenbach kamarai pénzkezelésére vonatkozó vizsgálat); a pestis-akták közt a járvány terjedéséről és áldozatairól szóló jelentések, kimutatások.