Levéltári Közlemények, 25. (1954)

Levéltári Közlemények, 25. (1954) - Maksay Ferenc: A Rákóczi-szabadságharc levéltára / 94–129. o.

U3 Maksay Ferenc sebesülési segély fölvételéről, nyugták a katonai kihágásokért behajtott büntetésekről, elszámolások várőrségek bevételeiről és kiadásairól, táborokban kiárult borról; a hadiszerek, tüzérségi eszközök előállításához szükséges anyagok felsorolásai, utasítások hadianyagszállításra vonatkozóan; parancsnoki engedélyek kereskedők számára értékcikkeiknek a táborokban való árusítására. Hadianyag-, ruha- és élelemleltárak készültek várak átadásakor, egyes személyek vágyontárgyainak lefoglalásakór. Szükség esetén listákat vettek fel hadicselekmények során elszenvedett károkról is. f) Kuruc. hadifoglyokra vonatkozó iratok. A kuruc hadvezetés, számontartotta az ellenség fogságába esett katonáit. Ránkmaradtak a kuruc hadifoglyokról készült kimutatások s mellettük a rabok rossz helyzetérőL készült beszámoló, hadifogoly-ügyben készült átiratok. g) Labanc hadifoglyokra vonatkozó iratok. Rendszeresen készültek létszám jelentések a kurucok német és magyar hadifoglyairól, valamint az ellátásukhoz szükséges kiadásokról is. Írásba foglalták a velük való bánásmódra és élelmezésükre vonatkozó utasításokat. Átadásuk rendszerint elismervény ellenében történt, 1705 óta a császáriakkal kötött hadifogolycsere-egyezmény (kartella) intézkedéseinek megfelelően. h) Hadbírósági ügyek és katonákat érintő polgári bírósági ügyek iratai. A hadsereg fegyelmének fenntartását szolgálta a hadbíróság intézménye. Hadbíró minden ezred mellett működött; ítéletétől a kerületek hadbíróságához, ill. a főhadbírósághoz (élén Kajali Pállal) vagy a fejedelemhez, ill. helytartójához lehetett fellebbezni. A fennmaradt iratok legnagyobb része a vallatásokról ad számot, másutt a csapatok panaszkodnak tisztjeik ellen. Vannak a perbefogottak nevében írt védekezőlevelek, a rabok érdekében kelt kezességlevelek, vannak tárgyalási jegyzőkönyvek és ítéletek. Bíróság elé állítottak káromkodás, szökés, erőszakoskodás, verekedés, tisztek gyalázása vagy a katonákkal való rossz bánásmód, az ellenséggel való cimborálás, hűtlenség, merénylet előkészítése miatt. Itt találhatók a katonák ügyében vallató vagy ítélkező nem-katonai hatóságok hasonló tárgyú iratai is. i) Hadifoglyok vallatásai. A hadifoglyok, szökevények, kémek vallatása útján elsősorban az ellenséges tábor állapotára, hadikészületeire, máskor a dezertálás körülményeire kívántak részletes adatokat szerezni. k) Posta-iratok. A közérdekből utazók fuvarozását és elsősorban katonai küldemények továbbítását szolgáló postaforgalom a fejedelemtől kinevezett főpostamester (előbb Szepessi János, majd Kossovics Márton) irányítása alatt állott. Szepessi 1705-ben, Kossovics 1707-ben kapta meg instrukcióját Rákóczitól. (Csak az utóbbit őrzik itt.) Minden «küldemény egy —• számtalan változatban ránkmaradt — utasítás kíséretében futott, melyet valamelyik katonai parancsnok vagy posrtamester állított ki és amelyen az állomások sorra jelezték a továbbítás megtörténtét. Rákóczin kívül a tábornokok is adtak ki a postaforgalomra vonatkozó rendelkezéseket. Maradtak irataink a postaszemélyzet fizetésére vonatkozóan, és maradtak útlevelek is. I) Egyéb katonai iratok. Itt őrzik a katonai egészségügy írásos emlékeit (tanúsítványok, elismervények sebesülteket kezelő borbélyok kifizetéséről, tervezet patikák és kórházak felállításáról, az 1709—1711-i pestis ügye), katonai ügyekben kiadott bizonyság- és kötelezőleveleket (így a