Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Borsa Iván: A középkori oklevelek regesztázása : Függelék: A Kölcsey család levéltárának középkori oklevelei / 47–70. o.

52 BORSA IVÁN tani.

5 E szabályzat után befejezó'ül kivonatos formában közzé* teszem a Kölcsey*család levéltárában ó'rzött középkori okieve* leket, s ezzel igyekszem a felállított elméleti szabályokat gyakorlati példákon bemutatni. * A regesztázás oklevelenként történik, tehát a más oklevél szövegébe foglalt (átírt, megerősített) okleveleket az átíró oklevélbó'l kiemelve, külön a kronologikus sorrendben őket megillető helyen közöljük az átíró oklevél megfelelő helyén történő pontos utalással. A fentiek csupán a szóról*szóra átírt oklevelekre vonatkoznak. Tartalmi átírás esetén az átírt okieve* leket nem választjuk külön. A regeszta az oklevél tartalmának fogalmazásilag kerek egészet alkotó kivonata. A kivonat az oklevélkibocsátó nevével kezdődik és lehet több mondatra tagolt is. A kivonatnak tártai* máznia kell az oklevélben foglalt jogi jelentőségű tény leírásán kívül az oklevélben előforduló valamennyi személy* és hely* nevet, továbbá a magyar és más vulgáris (nem latin nyelvű) szavakat, valamint az egyes személyek címét és rangját, továbbá a különleges érdeklődésre számot tartó mozzanatokat, kifeje* zéseket, megjelöléseket (pl. adományt nyerő érdemei, az okieve* let, kibocsátó szerv, kancellária, szervezetére vonatkozó adat, az oklevél megpecsételésére vonatkozó záradék, pénzegységek leírása stb.). A neveket lehetőség szerint a kivonat szövegébe kell beilleszteni. Amennyiben ez mondatszerkesztésileg, vagy bár* mely más okból (királyi emberek hosszú felsorolása, teljes királyi cím, méltóságsor) nehézséget okozna, úgy a neveket és a vulgáris szavakat a kivonat szövege után külön bekezdés* ben kell felsorolni. Fel kell tüntetni, hogy az illető személy milyen minőségben szerepel az oklevélben (pl. királyi ember, a felperes procuratora stb.), a helynév mit jelöl (pl. erdő, mocsár stb.), továbbá a vulgáris szavaknak szükség esetén magyarázatát, vagy közelebbi megjelölését kell adni (pl. roh — lószín). Az oklevélben előforduló tulajdonnevek közül a kivo* natban csupán az országbíró megnevezésénél a király neve és címe (kinek az országbírája stb.) maradhat ki, ha ugyan valami különleges szempont a közlést nem teszi indokolttá, (trónkö* vetélő, ifjabb király stb.). 5 Egyúttal nyomatékosan hangsúlyozni kívánom a forráskiadvá= nyok — akár teljes szövegűek, akár kivonatosak — aprólékosságig menő pontos, megbízható voltának szükségességét, mert e nélkül a forráskiadvány igen sok esetben nem segédkezet nyújt, hanem félrevezet.