Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Ila Bálint: Az írásbeliség szerepe a XVII. századi gazdasági igazgatásban / 27–46. o.

4P ÍLA BÁLINT pontjához, Murány várához, ahol a levéltárat elhelyezték. Gondos és rendszerető ember is volt, a jó levéltárnok minden szükséges tulajdonságával rendelkezett, ismerte a levéltár nagy jogi értékét, következőleg nem is tehette volna a nádor jobb kezekbe levéltára őrzését és kezelését. Bizonytalan, hogy mikor történt a megbízás, de még 1663 előtt, mert ebben az évben már utódlására vonatkozólag tesz előterjesztést. Azt kéri úrnő= jétől, jelöljön ki két igaz ifjú embert, hogy azokat ő még ideje= korán megtanítsa a conservatórium kezelésére, az ottani rendre és az iratok kikeresésének módjára. Egyik közülük utódja lenne. Hivatkozik arra, hogy a levelek, mint a birtoklás alapjait képező dokumentumok, nagy értékkel bírnak, indokolt tehát összegyűjtésük és biztonságba helyezésük. Csak azokról a darabokról adhat számot, melyek valóban a conservatorium= ban vannak. A levél j. pontja még világosabb bizonyítéka a conservator hűségének és a levelek őrzésében követett elveinek. Tudomására hozza úrnőjének, hogy a levéltárból ura, annak felesége vagy a prefektus írásbeli felhívása nélkül senkinek semmiféle iratot nem ad ki. Ezzel elejét vette egyrészt annak, hogy a levelek valami úton=módon illetéktelen kezekbe jus= sanak, másrészt az iratok nagyobbmérvü kikölcsönzésének ilyen módon határt szabván, az esetleges károsodástól a levél* tárat eleve megóvta. Kérésének semmi eredménye nem lehe= tett, mert négy hónap múlva megismétli.

39 A későbbi időkben csak ió66=ban kelt két levele tanúskodik arról, hogy a levél= tárnak még ekkor is őre volt. Fájdalmasan panaszkodik urának, hogy már több izben a legszorgosabb kereséssel sem találta meg a kívánt iratokat. Az okot nem jelöli meg, hanem szerné= lyesen kívánja urának előadni. Feltehetőleg az következett be, amitől már 1

66з=Ьап félt : olyan leveleket kívántak tőle, melye= ket sohasem adtak át neki s így gondozásában sohasem voltaki Három év alatt sem iudta tehát elérni a levéltári anyagnak Murányban, felügyelete alatt történő összegyűjtését; ez volt nyilván levelében emlegetett «faidalmas difficultás»=a.

40 Függelék 6. és 7. sz. Orsz. Levéltár, Wesselényislvt. fasc. 6. 1666. jan 14. és jún. 15.