Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - SZEMLE - In memoriam...: Gárdonyi Albert (1874–1946) / 348–350. o.

Э48, SZEM LE vezetőjének főcélja volt az iratanyag rendjét biztosítani, tovább» fejleszteni, áttekinthetőségét minél könnyebbé tenni, mert csak akkor felelhet meg a levéltár kifogástalanul a hivatásának, mely abban áll, hogy tulajdonosának jogi és történeti fegyvertára legyen. Ha az éppen szükséges iratfegyvert a levéltárnok a széles alapokra fektetett nyilvántartás hiánya miatt nem tudja biztos kézzel és időben a sok többi más közül kiragadni, bizonnyal nem tudja felhasználni és értékesíteni levéltárát a kellő és szükséges módon és mértékben. Ha más fogalmazásban is, de ez volt Budó Jusztin normatív követelése arra nézve, hogy a levéltárnok a fenti értelem» ben kezében tartsa levéltárát. Amint i935=ben a székesfőváros főlevéltárosa lett, intézmé» nyesen gondoskodott arról, hogy a levéltárrendezési és iratnyilván» tartási munkálatok kellő erkölcsi és rendszeres "anyagi támogatásban részesüljenek. A Tanulmányok Budapest Múltjából című helytörténeti évkönyv szerkesztésében mindig elsősorban a levéltárnok szem» pontjait érvényesítette, amikor az egyes tanulmányok szerzőitől mindenekelőtt a levéltári források felhasználását és értékesítését követelte meg. «Kiaknázatlan forrásokra való rámutatással, köz= vétlen irányítással és tanácsadással különösképpen igyekezett a dolgozótársakat minél behatóbb levéltári kutatásokra ösztönözni és így az elsődleges helytörténeti forrásanyagot minél bővebb gazdagságban napvilágra hozni», állapította meg róla szerkesztő» társa, dr. Némethy Károly. (Tanulmányok X.) Főlevéltárosi működése alatt irányította a főváros középkori történetére vonat» kozó kútfők gyűjtési munkálatait is. Irodalmi tevékenységének nem nagy számú, de annál kimerítőbb, adataiban és eredményeiben annál megbízhatóbb terméke főképpen a magyar főváros múltjával foglalkozik. Különös elismerést érdemel az a fáradságot nem ismerő, céltudatos törekvése, mellyel Budó Jusztin a székesfőváros Levél» tára szervezetének kiépítésén dolgozott. Körültekintő diplomácia» val a hivatalfejlesztésnek nem kedvező időkben is meg tudta találni a módját annak, hogy fokról=fokra emelje a Levéltár színvonalát. Ezzel és azáltal, hogy az illetékes körök előtt minden alkalmat megragadott a levéltárosi szak fontosságának és jelentő» ségének nemcsak hangoztatására és bizonyítására, hanem érdeké» ben való szívós küzdelemre is, tiszteletreméltó szolgálatot tett az egyetemes magyar levéltárnoki karnak is. Bânrêvy György. Gárdonyi Albert 1874—1946. Gárdonyi Albertnek aránylag magas életkorban, de még alkotó ereje teljében bekövetkezett halála nagy vesztesége a magyar történettudománynak, ezen belül pedig különösen a levéltár» ügynek és a vele szorosan összefüggő történelmi segédtudomá» nyoknak. Termékeny irodalmi munkásságából igen jelentős rész esik a történelmi segédtudományokra, amelyekkel már írói