Levéltári Közlemények, 24. (1946)
Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Baraczka István: A levéltári kutatás : néhány szempont a törvényhatósági levéltárakban való kutatás kérdéséhez / 12–20. o.
20 BARACZKA ISTVÁN ! A LEVÉLTÁRI KUTATÁS képzettebb, körültekintőbb, helyesebben ítélő lesz a levéltáros, azaz minél jobb szakelőadója lesz a törvényhatóság vezetőjének, annál tágabbkörű lesz hatásköre a kutatás során felvetődő kér« dések elintézésében. Törvényhatósági levéltáraink közül pl. Budapest székesfőváros levéltárában a kutatások engedélyezése és elbírálása a levéltár (főlevéltáros) hatáskörébe tartozik. A polgármester csak olyan esetben tartja fenn magának a jogot az ügy elbírálásához, amikor a levéltár (főlevéltáros) a kutatás engedélyezését megtagadta. A szakszerűség mellőzése volna, ha valamely törvény* hatósági levéltárban a kutatás engedélyezésének elbírálását más alapokra helyeznék. De sértené az egyéni felelősség elvét is, pedig ez újabb közigazgatásunk eredményességének és rég óhajtott megjavításának élvonalban emlegetett feltétele. A döntés fenntartása a törvényhátóság fölött álló hatóság, vagy szerv részére a törvényhatósági levéltárban való kutatás engedélyezése ügyében.nem a kutatás körébe tartozik, hanem a törvényhatósági önkormányzatnak és a felsőbb állami szervek, illetőleg hatóságok viszonyának kérdése; jogkérdés tehát, és nem kutatás=technikai probléma. Ha magasabb állami érdekek kívánják meg bizonyos tárgyú levéltári anyagnak a kutatás elől teljes egészében vagy részben, meghatározott időre vagy egyáltalán, történő elvonását, a tör= vényhatóság vezetőjén keresztül ez minden esetben biztosíts ható. Olyan értelmű megszorítás azonban, amely bizonyos rövidebb múltra visszatekintő iratokban a kutatás engedélyes zését általában az illetékes miniszter, vagy az ő átruházása folytán más hatóság intézkedési körébe utalná, az esetek nagyobb százalékát tekintve nemcsak a szakképzett levéltáros judiciumát vonná kétségbe, hanem egyáltalán túllőne a célon. A levéltáros — ha felelősségérzettel látja el feladatát —• kétes esetben úgyis feletteséhez fordul, és a szolgálati út vég* eredményben az illetékes miniszterhez vezet. így fordítva a dolgot kevesebb adminisztrációval és több eredménnyel szol= gálhatjuk a kutatás ügyét. A kutatás engedélyezésének megoldása a szakképzett levél* táros mellőzésével — mint általában a levéltári kérdéseké — az eddigi gyakorlat tanulsága szerint semmiképpen nem lesz célravezető. BARACZKA ISTVÁN.
