Levéltári Közlemények, 24. (1946)
Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Bakács István: Az ugarföld megművelésének kérdése és a magyar kormányhatóságok / 280–289. o.
28S BAKÁCS ISTVÁN a mezőgazdaság újabb fejezetét vezették be, hanem csupán egy jogi kérdésben intézkedtek hatalmi szóval. Az illetékes kor= mánytényezők , részéről történt mulasztásnak, a felvilágosító munka elmaradásának eredménye volt, hogy amikor az 1790/91. évi országgyűlés által kiküldött úrbéri # bizottság a befutott vár* megyei javaslatok 16 alapján tervezetet dolgozott ki, kifejezetten hangsúlyozta benne, hogy minden termény után, bármelyik forgóban termett is az, tizedet kell adni. 17 A bizottság gazda= sági jártasságára jellemző, hogy habár egy feljegyzés szerint a bizottság a megvitatandó kérdések közé sorolta az ugarföldön termett gabona tizedfizetési kötelezettségének rendezését, a bizottság jegyzőkönyvei — amiként számos más pontról is — erről hallgatnak. 18 A bizottság annyira jogi s nem gazdasági kérdésnek fogta fél azt, hogy a jobbágy a különös szorgalmá= val művelt föld után is adózzék=e, vagy sem, hogy a kérdésről minden tárgyalást feleslegesnek tartott. A harmadik nyomás tizedfizetésének kérdése a XVIII. szá= zad utolsó évtizedeiben sok vitára adott' alkalmat. Kétségtelen, hogy Mária Teréziának az a rendelkezése, hogy a mentesség csak az első- és a második nyomás tizedének megrövidítése nélkül adható meg, a földesurak részére lehetőséget nyújtott a mentesség megvonására. A helytartótanács azután i8oz=ben a nógrádmegyei Nándor község úrbéri perével kapcsolatban újra felvetette a mentesség kérdését. Elpanaszolja, hogy az ország számos részén rendszeresen vetik a harmadik nyomást, kukon* cával vagy más tavaszival, de legfőképen olyan térületeken, ahol egyáltalában nem trágyáznak, miáltal a föld meglehetősen terméketlenné válik s az első két nyomáson sem terem meg= felelő mennyiségű gabona. A helytartótanács szükségesnek látja még i8o2=ben is annak felemlítését, hogy ahol csupán két nyo= más van, a földesúr az egész terület termése, ahol pedig három nyomás van, csupán kétharmadrész terület termése után élvezi a tizedet, ami nagy egyenlőtlenséget okoz. A helytartótanács erre hivatkozva a Mária Terézia=féle rendelkezés visszavonását javasolja, valamint azt, amit egyébként már az Urbárium is előírt, hogy egyazon évben valamely földterületen csak egyszer lehessen kilencedet=tizedet szedni, vagyis a második termés adómentes legyen. 16 O. L., Archívum regnicolare. Lad. ZZ. Fasc. sub B. No. 14. (Pozsony megye javaslata), No. 16. (Szepes megye javaslata). 17 Q. L., Archívum regnicolare Lad. ZZ. Fasc. sub. A. NB. No. 3. Caput VIII. No. 1. 18 O. L., Privatbibliothek No. 19. — Bakács I. : A vármegyei Javaslatok az 1791. évi urbariális bizottság előtt (Budapest, 1937) 13. 1.
