Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Bakács István: Az ugarföld megművelésének kérdése és a magyar kormányhatóságok / 280–289. o.

284 BAKÁCS ISTVÁN megye nemességével szemben azonban változatlanul a királynői rendeletnek óhajtott érvényt szerezni s ezért a helytartótanácstól olyértelmű utasítás kiadását kérte, amely a más vidékeken folyó eredményes gazdálkodásra hivatkozva igazolja, hogy a föld pihentetése szükségtelen s elrendeli, hogy az egész országban a harmadik nyomás tizedmentes legyen. Neuhold azt is hang= súlyozta, hogy a harmadik nyomás művelése révén a jobbágynak több lesz a szalmája s így a földművelésre is tehetősebb lesz. A szalmabőséggel kétségtelenül az istállozó állattenyésztés beveze= tését-, akarta elérni, aminek hatása a földművelésben is észre« vehető lesz.

8 A helytartótanács úrbéri bizottságában ekkor Klobusiczky József volt az előadó. Érdemben nem óhajt a kérdéssel foglal* kőzni s csak arra hivatkozik, hogy bár a tized kérdése legfelsőbb határozat alapján nem úrbéri ügy, mégis az Urbárium hatá= rozott utasítást ad : miből kell tizedet szolgáltatni s így az Urbárium előírásaihoz kellene alkalmazkodni* Mindenesetre a comissarius felterjesztését az uralkodó döntése alá kell bocsátani.

9 A kancelláriában Ürményi József kezébe kerül az ügy. Elfogadja azt az érvelést, hogy a harmadik nyomás tizedmen* tessége növeli a jobbágy szorgalmát, viszont elismeri, hogy a tizedmentességgel az egyházat károsodás éri. A jövőben tehát a mentességet úgy kellene értelmeztetni, hogy a király a sze* gény adózó népen segítsen, de a földesurakat és az egyházat az uralkodói célkitűzéssel ellentétes módon ki ne lehessen játszani. Azt kellene tehát kimondani — Neuhold 1772. évi felterjesztése is erre célzott —, hogy a jobbágynak csak két nyomásba vetett tizedköteles terménye után kell adóznia.

10 Mária Terézia most sem vette figyelembe a kancellária észrevételeit s Neuhold javaslatát fogadta el. Elrendelte, hogy ott, ahol a jobbágy az első és a második nyomást bevetette, a harmadik nyomásban termő tizedköteles növény után nem szabad tizedet szedni. Viszont az első és a második nyomást nem kell tizedköteles növénnyel bevetni, hogy a harmadik nyomás mentessége biztosíttassék. Am alighogy a helytartótanács a királynői rendelétet országszerte a vármegyék tudomására hozta, a vármegyék 1774 tavaszán tartott közgyűléseiken éles szavakkal tiltakoztak az 8 O. L., Helyt. lvt. 4150/1775. 9 A bizottság összetétele ekkor: gróf Csáky János elnök, Skerlecz Ferenc, Aszalay József, Boros Lajos titkár és Petróczy Zsigmond jegyző. * 10 O. L., Kanc. lvt. 382/1774.