Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Ember Győző: A szepesi kamarai igazgatás tisztviselői 1703-ban / 268–279. o.

A SZEPESI К AM ABA TISZTVISELŐI 269 kezdve, amikor viszonyait a gróf Breiner Szigfrid Kristóf veze* tése alatt kiküldött királyi bizottság részletes hivatali utasítása ban szabályozta, de facto a magyar kamarával párhuzamosan, koordináltan, nem pedig szubordináltan, nem alája, banem melléje rendelten, mint az ország második kamarája működött. A Breiner=bizottság a kamarák egymáshoz való viszonya tekintetében 1690-ben az 15Ó7=ben életbelépett helyzetet állította vissza. Ennek a helyzetnek II. Rákóczi Ferenc szabadságharca vetett véget. Amikor Felső=Magyarország Kassával a kurucok kezére került, Rákóczi nem követte a XVII. századi erdélyi fejedelmek példáját, a szepesi kamarát nem állította a maga szol= gálatába, hanem megszüntette és gazdasági ügyeinek intézésére új hatóságot szervezett, a consilium oeconomicumot. A szatmári békekötés után került csak sor a kamara visszaállítására, ekkor azonban már a magyar kamara álláspontja érvényesült, nem mint kamarát, hanem csak mint kamarai igazgatóságot állították vissza. Ettől kezdve egészen 181 ?=ban bekövetkezett végleges megszüntetéséig 1567 előtti, valamint 1608 és 1690 közötti helyzetéhez hasonlóan nemcsak de iure, hanem de facto is mint a magyar kamarának csak korlátozottan önrendel* kező helyi szerve működött. Ezt a viszonyt fejezte ki nevének 1711 után ismét kamarai igazgatósággá történt megváltoztatása. Mint kamara tehát II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának kitörésekor, illetve Kassa és Felső=Magyarország elfoglalása* kor, i704=ben működését véglegesen befejezte. Ezért jelenti fejlődésében a csúcspontot az 1703. esztendő.

1 Éppen ebből az évből maradt egy kimutatás, amelyet június 28=án a szepesi kamara számvevőhivatala készített a kamara belső és külső tagjairól, valamint külső tisztviselőiről, amint az egykorú szóhasználat szerint nevezte őket, azaz maga* nak a kamarának és az alája rendelt hivataloknak a személyze= téről. Ezek fizetéséből akkor 10 százalékot levontak, e levonás* hoz szolgált alapul a számvevőhivatal kimutatása, amely így egyben a fizetésekről is tájékoztat. E kimutatás alapján, kiegészítve azt a szepesi kamara 1702. és 1703. évi pénztárkönyveiből nyerhető adatokkal, ismertetem az alábbiakban a kamarának és az alája rendelt hivataloknak a szervezetét, továbbá, amennyiben megállapít* ható volt, a tisztviselők nevét és fizetését. Forrásul szolgálhat ez a kimutatás e hivatalok történetének megírásához, olyan 1 A szepesi kamara, illetve kamarai igazgatóság XVI. és XVII. századi történetére 1. Ember Gy. : Az újkori magyar közigazgatás tors téncte Mohácstól a török kiűzéséig c. munka (Budapest, 1946) megfelelő ejezetét és az ott idézett irodalmat.