Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Felhő Ibolya: A szabad királyi városok és a magyar kamara a XVII. században / 209–267. o.

266 FELHŐ IBOLYA maskodott és a katolikusokat nemcsak tisztségekre nem emel= ték, hanem azt is ritkán engedték meg, hogy házuk legyen a városban. A külső tanács vagy fekete község nem teljes számú, mert nem lehetett hirtelen katolikusokat találni. A megválasz= tottak sem mind megfelelően jártasak, de kezdetben nem lehet másként. Később majd könnyebben lehet megfelelő embereket találni, amennyiben néhány tiszt és polgár áttér a katolikus hitre. Vannak a szenátorok közt olyanok, akiknek nincsen a városban házuk, de ezek is remélik, hogy rövidesen lesz.

210 Egyszóval a biztosok nem változtatnak semmit a magisztrátus összetételén, mert nincsenek alkalmasabb katolikusok. Késmárkra léjében Vitális György szepesi kamarai tanácsost küldik ki biztosnak és ő a király 1674 december í^si mandátumában kifejezett szándéka szerint bizonyos szemé= lyeket megnevez, hogy ezeket válasszák meg bírónak, jegyző= nek és a szenátus felének tagjaiul. A város függőben hagyja a tisztújítást és kérvényben fordul a királyhoz.

211 Ebben elő= adja, hogy a tisztségekre megnevezettek részint idegenek, nincsenek a városban polgári javaik és nem jártasak a német nyelvben, amelyen náluk minden ügyet intéznek; részint mint harmincadosok, accisa=behajtók és a késmárki vár provizorai el vannak foglalva a király szolgálatával. Ezért kéri, őrizze meg városukat a szabad választás kiváltságában és a megválasztandó* kat ne nevezze meg a kamara. Tehát itt is az a helyzet, hogy a polgárok közt nincsenek megfelelő katolikusok ; idegenek választásától pedig érthetően vonakodik a város. Az állam* hatalom azonban hajthatatlanul ragaszkodik a városi vezető* ségek katolikussá tételéhez és ahol nem megy másképp, katonai fedezettel hajtja végre akaratát. így. azután Késmárk is kény= telén katolikus bírót választani. Lőcsének iÓ74=ben Gandel Mátyás harmincados, királyi biztos adja át a királyi mandátumot arról, hogy katolikus bírót és szenátorokat válasszanak. A város azonban az evangélikus Hain Gáspárt teszi meg bírónak. Április i^sán Bársony György püspök és Volkra a polgárság nagy elkeseredésével nem törődve, katonai fedezettel elveszi az evangélikusoktól a lőcsei templo= mot, iskolát és paplakot. A következő évben Gundelfinger János királyi biztos követeli katolikus bíró, jegyző és tanácsosok választását. Mivel katolikus polgárok nincsenek, nemeseket jelöl a tisztségekre. A város nem engedelmeskedik. Ekkor Holló Zsigmond szepesi kamarai tanácsos megy el Lőcsére és 210 O. L., kam. ltv., Ben. Res. 1674 máj. 20. 211 U, o. 1675 febr. 12,