Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Felhő Ibolya: A szabad királyi városok és a magyar kamara a XVII. században / 209–267. o.

254 FELHŐ IBOLYA Két dologra hivatkoznak a pozsonyi luteránusok: az egyik az, hogy a királynak 1 огг^Ьеп tett ígéretük a polgármesteri tisztség betöltésére nem vonatkozik, a másik, hogy kiváltságlevelük van, mely szerint szabadon választhatnak bírót. Az elsőben igazuk is van, mert csak i627=től kezdve kívánják a mandátu= mok, hogy a két fó'tisztséget fölváltva katolikusoknak adják; addig csak arról van szó, hogy katolikusokat válasszanak be a tanácsba. A másodikra pedig a kamarának az az ellenvetése, hogy a kiváltságlevél csak szabad bíróválasztásról beszél, pol= gármesterről azonban nincs szó benne. Ez az ellenvetés formai szempontból helytálló ugyan, de minthogy a privilégiumok megadják a városoknak általában a tisztviselők szabad válasz* tásának jogát, természetes, hogy a polgárok a későbbi eredetű polgármesteri tisztséget is szabad választással akarják betölteni. Hogy miért ragaszkodik annyira a kamara ahhoz, hogy éppen a polgármester legyen katolikus, mikor Pozsonyban hivatalosan a bíró a városi hatóság első személye, azt részletesen megtudjuk a kamarának iónban a királyhoz intézett felter* jesztéséből.

158 Ebben kifejti a kamara, hogy Pozsonyban a polgármester a feje mindennek, ő rendelkezik tetszése szerint a város jövedelmeivel, ő viseli gondját a prédikátorok és a tanítók eltartásának, saját akaratából befogadja a menekült rebelliseket és olykor titkos összejöveteleket tart. A bíró hatalma sokkal kisebb, csak az apróbb peres ügyeket intézi. Ameddig luteránus a polgármester, addig nagyobb hatalmuk lesz Pozsonyban a luteránusoknak. A kamara javaslata most is az, hogy két=három luteránus tanácsost rendeljenek az udvarba és velük küldjenek szigorú mandátumot a városnak; ezenkívül küldjenek ki biztost hozzájuk az udvarból. De új ötlete is van, amelyet célravezetőnek tart: szavazzanak egyenként a polgárok és gondosan jegyezzék föl a szavazatokat, minden egyes polgár nevét és «igen» vagy «nem» szavazatát írják föl. Világosan meg= mondja itt a kamara az egész erőfeszítés célját: azért akarnak mindenáron katolikus polgármestert, hogy a katolikus vallás ügyét előmozdítsák ebben a városban. Nincs nyoma annak, hogy az egyenkénti szavazás gondolata megvalósult volna, biztost sem küldenek ki az 1633=1 tisztújításra, csak királyi mandátummal és a nádor közbelépésével igyekeznek engedel* mességre bírni a polgárokat. A kamara a választás után tüstént tudatja az udvari kamarával, az esztergomi érsekkel és a nádor« ral a tisztújítás lefolyását: megerősítették a korábbi luteránus polgármestert és a tanácsosokat is, csak az év folyamán meghalt U. o. 1653 márc. 9., 44. sz.