Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Felhő Ibolya: A szabad királyi városok és a magyar kamara a XVII. században / 209–267. o.

25Q FELHŐ IBOLYA három státusból áll: az első rend a tanács a bíróval és polgár* mesterrel, a második a község vagy külső tanács és végül har= madik rendként a nép, a plebs következik. Régebben, ha üre= sedés volt a belső tanácsban, mindig a külső tanácsból válasz« tottak be valakit. De most egyeseket nem a külső tanácsból, hanem tetszés szerint választottak be s ezt az újítást a kato* likusok kizárása céljából vezették be. A tisztújítás napjára az első két rendből mindenkit, a plebeiusokból pedig tetszés szerint többet vagy kevesebbet hívnak meg; mégpedig sokkal több luteránust, mint katolikust s hozzá olyan luteránusokat, akik nagy-hangjukkal tűnnek ki. A katolikusokat pedig, ámbár polgári szülőktől származnak és polgári jószágaik és örökségeik vannak és régebben meghivattak a választásra, mellőzik. Ha a látszat kedvéért mégis meghívnak katolikusokat, ügyelnek arra, hogy a tudatlanabbak közül valók legyenek, akik még leülni is alig mernek. Például a múlt évben is egy olyan egy= ügyű katolikus polgárt hívtak meg, aki még egy vasárnapi beszéd tartalmát sem tudja elmondani, nemhogy szavazni tudna. Gyakran előre, titkon megegyeznek a megválasztandó személyeket illetően, így azután vagy a szavazatok többsége, vagy a megegyezés folytán a luteránusok a katolikusokkal szems ben előnyben részesülnek. Azt is elpanaszolja a kamara, hogy polgári szülőktől származó kamarai tisztviselők hiába kérik felvételüket a polgárok sorába; azt válaszolják nekik, hogy senkisem szolgálhat két úrnak. Ezzel szemben a külföldről menekülteket, minden előzetes vizsgálódás nélkül fölveszik, ha luteránusok. Azt javasolja, hogy a magyar kancelláriából küldessen a király mandátumot s ebben főként azt hagyja meg a pozso= nyiaknak, hogy necsak a szenátusba, hanem a községbe is vegyenek be katolikusokat egyenlő számmal; azonkívül a.tiszt= újításra hívják meg a polgári szülők fiait (t. i. a kamarai tiszt= viselőket) és a többi katolikusokat, akiknek polgári javaik vannak, polgári terheket viselnek és ezeknek adják meg a polgári kivált= ságokat. Mivel pedig a polgármester gyakran kihagyja a kato= likus szenátorokat a tanácskozásból és a szokott idő előtt, a luteránus szenátorokkal tárgyalja meg az ügyeket, meg kellene szüntetni ezt a lehetőséget, meghagyván nekik, hogy a követ* kező választáson a már bevett katolikusok közül válasszák a polgármestert. Ez első fogalmazást azonban megváltoztatták, áthúzták a «polgármestert» szót s helyébe ezt írták: ha nem is mindjárt a polgármestert, de a bírót. Ugy volna jó — folytatja a kamara —, hogy a két főtisztség felváltva katolikusokkal töl* tessék be, egyszer a polgármester, másszor a bíró legyen kato=