Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Felhő Ibolya: A szabad királyi városok és a magyar kamara a XVII. században / 209–267. o.

242 FELHŐ IBOLYA mányok városait Ferdinánd gráci főherceg, Miksa öccsének fia sikerrel katolizálta is azon az alapon, hogy az uralkodó tulaj« donai. Ennek mintájára történt meg nálunk Szuhay és Pethe kezdeményezése, amely Bocskai felkeléséhez a vallási elkese= redés fölébresztésével járult hozzá. A fölkelést lezáró bécsi béke első cikkelye kimondja, hogy a Magyarország határán belül élő karokat és rendeket: a mágnásokat, a szabad királyi városokat és a koronának alávetett mezővárosokat, azonkívül a végbeli magyar katonákat vallásukban és hitfelekezetükben senki ne merje ezután zavarni, hanem nekik vallásuk szabad gyakorlata megengedtessék, de a római katolikus vallás sérelme nélkül. Vagyis ekkor a városok visszatérítése zátonyra jutott: a királyi tulajdonjog nem terjed ki a vallási térre. A béke meg= tagadja a királytól, a városok földesurától a városok vallásának megállapítását, de a magánföldesurak, azaz a főurak, a nemesek és a városok ezután is megszabhatják a területükön lakók hitét. A városok élnek is ezzel a jogukkal, katolikus istentiszteletet nem tűrnek meg falaik között. Az idegen katonaság támaszától megfosztott királyi hatás lom Bocskai óta nem kísérletezik erőszakos, fegyveres térítés= sel, de ahol lehet, előmozdítja az ellenreformáció ügyét. Minden egyes protestáns várossal külon*külon, esetrőlsestre küzd egy= egy templom vagy egyházi javadalom, iskola visszavételéért, szerzetesek bebocsáttatásáért, a protestáns vallásgyakorlat visszaszorításáért. Ez a küzdelem természetesen sok huza= vonával, kellemetlenséggel jár. Először is azt akarják megakadályozni, hogy az osztrák tartományokból menekülő protestánsok megtelepedhessenek a városokban. A kezdeményezés Pázmány Pétertől indul ki. 1625 április 7=én kelt levelében örömmel üdvözli II. Ferdi= nándot a protestánsok Bécsből történt kiűzéséért. De egyúttal félelmének ad kifejezést, hogy ebből a magyarországi kato= likusokra fog kár háramlani, mert Pozsony, Sopron, Szent= györgy és Modor nagy számmal fogadja be az elűzötteket. Rendeletet kér tehát, hogy a városok ezeket a menekülőket ne fogadhassák be.

109 II. és III. Ferdinánd többször szigorúan meg is hagyja a városoknak, hogy ne engedjék be és ne fogadják be a polgárok közé ezeket az idegeneket.

110 Több város ír ezzel kapcsolatban a magyar kamarának: Modor, Nagyszombat, Trencsén, Lőcse, Eperjes elismeri, hogy befogadott néhány 109 Hanuy F.: Pázmány Péter összegyűjtött levelei. (Budapest, 1910) I. 438. 1. 110 O. L., kam. lvt., Ben. Res. 1628 szept. 23., 1634 szept. 19.