Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Felhő Ibolya: A szabad királyi városok és a magyar kamara a XVII. században / 209–267. o.

A VÁROSOK ÉS A MAGYAR KAMARA 233 nak kellett tartaniok. Egy 1650=1 kimutatás szerint

58 Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Modor, Trencsén, Szakolca, Szent» györgy, Bazin, Kismarton, Kőszeg — valamennyi az ausztriai határ mentén fekvő város — köteles egyenként 15—50 katonát tartani; a katonák zsoldja fejenként havi ? forint, ezt három évre kiszámítják és levonják a kivetett taxából. (Ahol lehet, mert például Trencsén, Szakolca, Kőszeg és Kismarton eseté= ben többet tesz ki a taxánál.) Gyakran elengedi az uralkodó a magyar kamara véle» menye alapján a taxát vagy legalább egy részét, ha tűz pusztít totta a várost, vagy a falak építésére kell a pénz. Ilyenkor ki iá köti a király, hogy az elengedett összeget a falak építésére fordítsák és erről adjanak számot a kamarának, jósban Korpona és Várasd kap ilyen címen engedményt.

59 Bazin iÓ5i=ben új falakat és erősségeket kezd építeni és a munka folytatásának megkönnyítésére taxaelengedést kér. A király megbízza a magyar kamarát, küldje ki egyik tanácsosát az építkezés megszemlélésére és majd az ő jelentése alapján határoz. Ez a kiküldött, Rakoniczki György nagy elismeréssel ír iÓ52=ben kelt részletes jelentésében a bazini polgárok köz= érdekű, költséges erődítési munkájáról, úgyhogy III. Fer» dinánd három taxát elenged nekik, sőt lóóósban I. Lipót újabb négyet, mivel a baziniak erődítése nagy szolgálatokat tett, sokezer embert védett meg a töröktől.

60 Taxaelengedés alkalmával fölmerül az a gyanú, amit a király már az íói^si utasításban kifejezett, hogy a magisztrá» tusok akkor is szednek adót a polgároktól, mikor a király el« engedi. Ezért az elengedéskor külön hangsúlyozzák, hogy a polgároktól ne hajtsanak be semmit. Például 1 ózdban Pozsony, iÓ28=ban Zágráb kap ilyen feltétellel elengedést.

61 A magyar kamara azonban azt írja ió?2=ben az udvari kamarának, hogy a városok minden évben be szokták hajtani polgáraiktól a kivetett összegeket. Pozsony városa, amelynek a király 1630= ban két évi taxát elengedett azzal a feltétellel, hogy arra az időre semmit se szedjen polgáraitól, azokban az években is szedett.

62 Egyébként azonban nem szól bele a kamara abba, hogy a magisztrátus az egyes polgárokra mennyi adót vet ki. Gsak a városba költözött nemesekkel szemben van megkötve a magisztrátus keze, mint ahogyan Pozsony esetében láttuk. 58 Bécsi Hofkammerarchiv, Hungarn, 1650 szept. 59

.0. L., kam. lvt. Ben. Res. 1656 márc. 18., máj. 4. 60 U. o. 1666 fúl. 29. 81 U. o. 1623 dec. 13., 1628 aug. 21. 62 0. L., kam. lvt., Éxp. Cam. 1632 júl. 19., 5. sz.