Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Felhő Ibolya: A szabad királyi városok és a magyar kamara a XVII. században / 209–267. o.

A VÁROSOK ÉS A MAGYAR KAMARA 229 Kiterjed a figyelme a város katonai szervezetére, a tűz* biztonságra és a tisztaságra is, A biztosok szemléljék meg a város középületeit, falait, erősségeit, tornyait, árkait, milyen állapotban vannak, hogyan őrzik őket. Nézzék meg a fegyver* házakat, mennyi fegyverrel, hajító=géppel és egyéb szükségessel vannak ellátva. Evente tartsák meg a polgárok lustratióját. Nézzék meg, készenlétben tartják=e a tűzoltószerszámokat, a létrákat, a csáklyákat, a bőrtömlőket. Vizsgálják meg az utcák tisztaságát, a kövezést, mert a járványok elkerülése végett fontos, hogy a város utcái és házai tiszták legyenek mindenütt, nemcsak a szenátorok ablaka előtt. Mindent vizsgáljanak meg a kiküldöttek, amilyen jól csak lehet. Hogy nagyobb sikerrel végezhessék feladatukat, hívják össze a polgárokat és mind nyilvánosan, mind magánbeszéd getésekben érdeklődjék meg, milyen igazságtalanságok érik őket, milyen panaszaik vannak és hogyan mozdítják elő a városban a köz javát. Tehát minden részletre kiterjedő, pontos, lelkiismeretes tájékoztatást akar szerezni a király, a város jöve= delmeitől kezdve a járványok elkerüléséig minden kérdés iránt érdeklődik. Érdeklődésének legfőbb rugója az anyagi érdek, hogy minél több taxajövedelme legyen a városokból, de bizonyos népvédelmi, szociális jelleget is észrevehetünk benne. Ezek a törekvések nem valósulnak meg teljes mértékben. Egyrészt mivel a magyar kamarának, amely úgy is túl van ter= helve munkával, nincs érkezése arra, hogy a városok minden ügyével behatóan foglalkozzék, belső életük minden mozzana= tába beleszólhasson. Másrészt a városok sem tűrik szívesen a kamara gyámkodását, elég keményen tartják magukat vele szemben és legtöbbjükben csak a század utolsó harmadában tud lényeges változásokat létrehozni az államhatalom. IV. Beavatkozás a városok életébe. Vegyük most sorra, hogy az i6i?=i utasításban felsorolt feladatokat hogyan teljesíti a valóságban a magyar kamara. a) Gazdasági élet. Leginkább természetesen a taxával törődik a kamara, meg= lepő azonban, hogy a városi jövedelmek kezelésének kérdésével egyáltalán nem, legföljebb a jövedelmek felhasználásával fog= lalkozik. A taxa nagyságának szemléltetésére álljon itt néhány