Levéltári Közlemények, 24. (1946)
Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Felhő Ibolya: A szabad királyi városok és a magyar kamara a XVII. században / 209–267. o.
A VÁROSOK ÉS A MACYAR KAMARA 227 győződjenek meg az erdők állapotáról. A vágható erdőket meg kell különböztetni a tiltottaktól és a tiltottakat kincsként kell óvni. Össze kell írni, mennyi bevétele van a városnak a kivágott fák, gerendák, deszkák, zsindelyek eladásából, meg a vadászat* ból. Egyes városok megtiltották magánembereknek a sóval való kereskedést; fel kell jegyezni, hogy ilyen helyen mennyit jőve« delmezett a sókereskedejem a múlt években a városnak. Vannak a városoknak házaik is, ezek bérbeadása is jövedelmez. Milyen a rend a köz=vendégfogadókban, nem szipolyozzák ki a korcs* marosok az idegeneket és az utazókat? Hogyan hajtják be és mire fordítják a bírságpénzeket? A kisebb bírságok ugyanis a bírót illetik, de a nagyobbakat közcélra kell fordítani. Mennyi folyt be évente az újonnan fölvett polgároktól, akiknek a fel= vételkor egy aranyat kell fizetniük? Vizsgálják meg a biztosok a városok pénzügyi tisztviselőinek számadásait, írják össze, hogy mennyi jár még tőlük. A biztosok ügyeljenek arra is, hogy milyen szolgákat tart a város és mennyit fizet nekik. Fölösleges alkalmazottakat ne tartsanak a városok. A király azt akarja, hogy a városok minden jövedelmüket szorgalmasan gyűjtsék össze, fizessék ki belőlük a taxát és ne alkalmatlankodjanak szüntelert panaszaikkal. Mégis tévedés volna azt hinni, hogy a király csupán saját anyagi érdekei miatt törődik a városokkal. Az elnyomott, sze* gényebb polgárok iránti gondoskodást lehet kiérezni szavaiból, mikor a polgárok érdekei mellett emel szót, mikor a magi* sztrátus túlhatalma és önkényeskedése ellen igyekszik megvédeni őket. Részletesen kitér az igazságszolgáltatás kérdésére. Meg* hagyja biztosainak, hogy írják össze a városok municipális jogait; vizsgálják meg, milyen az igazságszolgáltatás menete, kellően meghallgatják*e a pörös feleket, nem kényszerítik*e őket erőszakosan megegyezésre, helyet adnak=e fellebbezésnek. Úgy hírlik, hogy egyes városok bírái és tanácsosai nehezen fogadják el a király vagy más illetékesek mandátumát és kémé* nyen rátámadnak azokra, akik ilyenek segítségével keresik az igazukat. Minderről pontos fölvilágosítást adjanak neki a biz* tosok, mert azt akarja, hogy az igazságszolgáltatás menete zavartalan legyen. Tudni akarja azt is, hogy vájjon a katonák beszállásolásával és az ingyenmunkákkal nemcsak a szegényebb polgárokat terhelik=e, míg a gazdagabbak mentességet bitorol« nak. Ezt szorgalmasan meg kell vizsgálni, hogy ebben a tekin* tétben se legyen az egyenlők és az egyenlően szabadok közt különbség. Érdeklődik aziránt, milyen rend érvényesül a házak eladásában és hogyan szokták a hazakat az örökösök közt szét* osztani. .Ц 15*
