Levéltári Közlemények, 24. (1946)
Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Felhő Ibolya: A szabad királyi városok és a magyar kamara a XVII. században / 209–267. o.
214 FELHŐ IBOLYA avégett, hogy megegyezést hozzon létre a pozsonyi nemesek és a magisztrátus közt, mivel a pozsonyi nemesek panaszt emeltek, hogy a magisztrátus tűrhetetlen cenzust és királyi taxát szed házaiktól. Minthogy a két felet nem sikerült egyes= ségre bírniok, az elnök, Széchenyi György a megbízottak közül kiküldte Balassa Bálintot, Somogyi Ferencet és Rabi Istvánt az említett házak mennyiségének és minőségének megtekins tésére. A kiküldöttek megszemlélték a házakat és összeírtak minden egyes nemesi házat s megállapították az utánuk a magisztrátusnak az 1659: LI. t.=c. értelmében fizetendő évi cenzust, E törvénycikk szerint ugyanis nagyon terhes az, hogy a Pozsonyban házzal bíró mágnásokat és nemeseket az 1649. évi XIX. t.=c. n ellenére szokatlan évi cenzus és taxa terhével sujt= ják és zselléreiket is külön fizetésre szorítják. Minthogy az ügy rendezésére kiküldöttek egyeztetési kísérlete nem sikerült, úgy döntöttek, hogy a kiküldötteknek ítélőmesteri bizonyságlevél= ben kiadandó Umitációja szerint kell szedni a cenzust és taxát 1655=401 , kezdve, hatalmaskodás büntetésének terhe alatt. Pozsony megye alispánja a sértett fél kérésére mindannyiszor eljár, ahányszor a polgárok ez ellen vétenek. Feltűnő a testi= móniális levélben az, hogy szerinte az évi cenzust a pozsonyi nemesek mind a város, mind az országgyűlési taxa céljára fizetik; holott az 1647=4 törvények szerint a nemes csak akkor fizet adót háza után, mikor azt a királyi taxa céljára vetik ki. Ilyen módon a pozsonyi nemesek a város szükségleteire is adóznak, de az a körülmény, hogy az egyes házak után fize= tendő összeget nem a városi tanács, hanem — bizonyára a városban lakó nemesek kedvére — az országgyűléstől kikül« dött bizottság állapítja meg, világosan mutatja^mekkora csorbát szenved a város adóztatási joga a nemesek beköltözése követ» keztében. Pozsony városán kívül Kassáról is tudjuk, hogy hány nemesnek volt ott háza. íócí^ből maradt limitáció, mely a ne= mesi adófizetők lajstromát és a rájuk kirótt összeget tartal= mázza. Eszerint 68 nemes fizet adót a háza után Kassán, ösz= szesen 923 forintot. 12 (A pozsonyi nemesek 72 ház után ösz= szesen csak 526 forintot fizetnek a fentemlített bizonyságlevél szerint.) A városok persze igyekeznek a nemesek házszerzését gátolni. Sőt még a királyi fiskus számára történő házeladás 11 Ez azt kívánja, hogy a városban lakó nemesek házaitól a poI= gárok mérsékelt évi adót szedjenek. 12 Wick B. : Kassa története és műemlékei. (Kassa, 1941) 141. I.