Levéltári Közlemények, 24. (1946)

Levéltári Közlemények, 24. (1946) - Galla Ferenc: Magyar tárgyú pápai felhatalmazások, felmentések és kiváltságok a katolikus megújhodás korából : első közlemény / 71–169. o.

162 GÁL LA FERENC séget, különféle kegytárgyakat és könyveket kért a Kongregációtól. A könyvek a következők voltaki Hortus pastorum Mercantiustól, Bonacina és Laymann művei; a Kongregáció nyomdájában, a Poliglottában megjelent művekből: a biblia, Rituale Romanum, olasz martirológium, kisebb kötésű Missale Romanum, Savonarola Triumphus Crucisa, Rodriguez jezsuita aszketikai munkája, Il parente del peccatore, Confutatio pseudo=Christianae Catechesis, olasz=török szótár, illír szótár, két példány illir nyelvtan, két tucat káté, Arte del ben morire Illirica, Vita di Giesii e Maria Illirica, Dottrina Christiana Grande di Bellarmino, Leone Ällatio De Purgatorio, Apologia Guadagnolitól. Az 1676 okt. 5=iki gyűlés ekképpen határozott: «Quoad libros editos in Typographia Sacrae Congregationis arbitrio Eminentissimi de Maximis, in reliquis omnibus annuerunt». U. o. Scritt. rif. vol. 460. f. 20. г. — Az illir kátékról : Galla F. : Tomkó. 52. 1. 1675. X. 27. Alberty Ferdinánd gerlachi plébános a csütörtök= helyi (Quintoforum) minorita kolostorból küldött levelében elő= adta, hogy a szigorított ferencesek római (Aracaeli) kolostorában tanult és Modesto di Roma missziófőnök rendelkezésére a trencsén* megyei Puchóra ment missziós plébánosnak. Félév múlva Sühajda tábornok elfogatta, több társával együtt a város nyilvános oszlopá= hpz köttette és kegyetlenül megvesszőztette. Ladron horvát tábor= nok őt kiszabadította ugyan a fogságból, társait azonban lefejezték. Ekkor tábori káplán lett, hamarosan azonban újból fogságba esett és csak 500 tallér váltságdíj ellenében szabadult ki a kassai börtön= bői. Kassáról Fülekre költözött, de a törökök és a kurucok harmadszor is elfogták, megverték és testét gyúlékony anyaggal leöntötték. 1675 Szent Iván napján Kisszeben utcáin meztelenül hurcolva szörnyű ordítozások között addig verték, míg a csontjai ki nem látszottak, miközben folyton a fülébe kiabálták: «Fias Lutheranus, bestia!» Mindenkitől elhagyatva a borzalmas szenvedések és meg= aláztatások között luteránus lett, megházasodott. A lelkiismeret azonban nem hagyta nyugodni: kész minden penitenciát vállalni, csakhogy visszatérhessen a katolikus vallásra és a papi pályára. Arch. Prop. Congressi vol. 2. f. 358. г. i6yy. III. 16. Sennyey István veszprémi püspök azzal a kéress sel fordult a pápához, hogy kispapjait «extra tempóra» kiváltsággal szentelhesse fel. Egyházmegyéjében ugyanis a török megöli, a malá= ria elpusztítja azt a kevés papot is, aki ott van. Több papja nem érti a nép nyelvét. Sok helyt éveken át nincs pap, a hívek nem tudnak gyónni, nincs, aki kereszteljen, temessen. Csak nagy távolságokra van egy=egy pap. A kongregáció előbb tájékoztatást kért a bécsi nunciustól. U. o. Scritt. rif. vol. 462. f. 428. г.; Act. vol. 47, f. Ç2. г.; Lett. volg. vol. 66. I. f. 8. r. 1677. VII. 5. A pálos főperjel a magyar missziók szükségleteire hivatkozva azt kérte a Kongregációtól, hogy a római rendházban végzett kispapok «non servatis interstitiis, extra tempóra ad omnes Ecclesiasticos Ordines promoveri possint, neque finitis studiis altioribus» szenteletlenül térjenek vissza hazájukba. A kongregációi