Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Kovács Lajos: A selejtezés Budapest székesfőváros levéltárában / 66–85. o.
80 KOVÁCS LAJOS osztály 1885 tavaszán alakult meg. 25 Ettől kezdve minden illető= ségi ügy a IV. ügyosztály hatáskörébe tartozott, i900=tól kezdve pedig az állampolgársági ügyek intézését is ez az ügyosztály vette át. Ezeknek az ügyköröknek az egyesítése következtében hirtelen megnőtt a IV. ügyosztályi iratok mennyisége. i884=ben 10 iratcsomót tett ki a IV. ügyosztály iratanyaga, i885=ben 44~et, i886=ban pedig már i98=at. A próbaselejtezések eredményeképpen létrejött selejtezési szabályzattervezetet a tanács 139.522 1917— 1. szám alatt hagyta jóvá a következő szövegezésben: «Utasítás a katonai és illetőségi iratok selejtezésére. Altalános érvényű szabály, hogy a selejtezés csupán a tel= jesen befejezett ügyek irataira terjedhet ki, tárgyalás alatt álló ügyek iratai a végleges elintézésig megőrzendők s ezek anyaga legfeljebb annyiban selejtezhető, hogy az iratok között fekvő ki nem töltött nyomtatványok, üres ívek, iratok többes példányai s végül a hevenyészett feljegyzések már a tárgyalások befejezése előtt kiválasztandók. Befejezettnek tekinthető az ügy azon esetekben is, midőn a fél vagy hatóság a tárgyalások megszüntetését kéri, illés tőleg a tárgyalások megindítását eredményező kérelmétől eláll, végül midőn az utolsó intézkedéstől számítva húsz esztendő telt el. Altalános érvényű szabály, hogy minden egyes levéltári szám iratai a selejtezés megkezdése előtt rendezendők, hogy az ügy lefolyása áttekinthető legyen. A rendezés során kiválasz= tandók s a megfelelő levéltári számhoz helyezendők mindazon iratok, amelyek nem tartoznak a tárgyhoz, hanem tévedésből kerültek az iratok közé. A szerelés útján csatolt s a tárggyal kapcsolatban álló idegen levéltári számok gondosan összegyűjt tendők s eredeti helyükre teendők vissza, A selejtezés során kiselejtezhetők a következők: 1. Felzetek, melyekkel az iratok a levéltárba, illetőleg az irattárba küldettek. 29 A katonai és az illetőségi ügyek nem tartoztak a főváros egye= sítésétől kezdve a IV. ügyosztály ügykörébe. Eredetileg, az 1877 : XX. t.=c. végrehajtásáig, a gyámügyeket intézte a IV. ügyosztály. A katonai ügyek eredetileg a X. ügyosztály hatáskörébe tartoztak. Később ezek az iratcsomók is IV. megjelölést kaptak, ezért van i877=el bezárólag két IV. jelzésű iratsorozat.- Magánfelek illetőségi kérvényeit ebben az időben a I. (jogügyi és személyzeti) ügyosztály intézte el, amikor pedig hatósági kezdeményezésre kellett az illetőséget tisztázni, kórházi ápolás esetében az egészségügyi (VI.), szegényházi ápolás, közsegély, kitoloncolás esetén az ipar=, rendészeti és szegényügyi (IX.) ügy= osztálynak kellett eljárnia.
