Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Bakács István János: A családi levéltárak védelme / 41–51. o.

A CSALÁDI LEVÉLTÁRAK VÉDELME 45 ma nem egyszer olyanok birtokában vannak, akik családjuk múltjának csak e nagyértékű emlékét, a levéltárat birtokolják, a család hajdani vagyonának azonban csak roncsait. Olasz* országban, a toscanai történeti bizottság ío^ben, Arezzóban tartott ülésén olyan vélemény hangzott el, hogy a családokat kényszeríteni- kellene levéltáruk fokozottabb gondozására és a történetírás számára való megnyitására. Csakhamar felülkere= kedett azonban a gyakorlatban sokkal életrevalóbbnak bizonyult eljárás: a családokat rá kell beszélni arra, hogy levéltáraikat tudományos intézetekben letétként helyezzék el.

8 Angliában — itt kb. 20.000 családi levéltárral számolhattak — a családok a kerületi levéltárakban helyezhetik el levéltáraikat. A francia Archives Nationales külön osztályt szervezett az államnak fel= ajánlott magánlevéltárakból. Németországban ioo6=ban Köln= ben felállították az első' gazdaságtörténeti levéltárt, amely nagy részében magánlevéltárakból áll. Ennek mintájára Baselben, Bruxellesben és Hágában létesülnek hasonló rendeltetésű levél= tárak.

9 A családi levéltárak elhelyezésének és védelmének egé= szén eredeti tervét vetette fel Glasmeier Henrik, az egyik westfáliai főnemes család levéltárnoka. Azt ajánlotta, hogy a nemesek építsenek kizárólag családi levéltárak befogadására szolgáló levéltári épületet s állandó tisztviseló'kar alkalmazását is tegyék lehetővé megfelelő anyagi fedezet biztosításával. Terve azonban két akadályba ütközött. Egyrészt roppant nagyok lettek volna az építési és fenntartási költségek, másrészt a családoknem szívesen váltak volna meg levelesládáiktól. így azután a gyakorlatban csak annyit sikerült elérnie, hogy mintegy félszáz westfáliai nemes család egyesületbe tömörült s meghatározott évenkinti Összeg fizetésére kötelezte magát. Ebből az összegből levéltárnokokat fizettek, akik kastélyról=kastélyra járva fel= keresték a levéltárakat, egy=egy helyen — esetleg évekig tartó munkával — rendezték a levéltárat és a levéltárigazgatónak heti jelentésekben számoltak be munkásságukról.

10 A külföldi próbálkozások és tanácskozások eredményeképpen nyugodtan <megállapíthatjuk: nálunk sem lehet szó holmi jogi kényszerről a levéltárbirtokos családokkal szemben, viszont levéltártulajdonos nemes családaink nem bírnának el oly anyagi 8 Archivi. Scric II. Anno IV. -— 1937. fasc. I. — Ism. Nagy= mihályi István, Lev. Közi. 1939, 311. s köv. 1. 9 Szabó I.: A magánlevéltárak ügye i. h. és Varga Endre: Ipari, kereskedelmi és pénzintézeti levéltárak a nyugati államokban. Lev. Közi. 1937, 58. s köv. 1. -' 10 Glasmeier, H.: Vom nichtstaatlichen Archivwesen Westfalens. Archivalische Zeitschrift, dritte Folge 6. Bd. 1930, 81. s köv. 1.