Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - SZEMLE - Rónay László: Olasz egyházi és világi levéltárak : az „Archivi” 1941–1942. évfolyamának közleményei / 420–422. o.

SZEMLE 421 anyaga az 1456—1754. évek közti időszakot foglalja magában, három részre oszlik: a) az Useppi=család levéltárára, b) Francesco Useppi katonai titkári levelezésére és c) Ottavio Piccolomini tábor* nagy levelezésére. Míg az első résznek, amely nemesi oklevelekből, XVIII. századi leszármazási táblázatokból, valamint a családi, vagyoni ügyek adminisztrációjára vonatkozó iratokból áll, a szerző megállapítása szerint csak viszonylagos jelentősége van, addig a második és harmadik csoportnak különös értéket ad az, hogy ada= tokát tartalmaz Franciaországnak az 1639—1642. évek közti törté* netére, valamint a harmincéves háborúnak francia*svéd szakaszára vonatkozólag. A szerző a levéltárat részletesen ismerteti. 2. D. Corsi: Inventario dell'archivio domestico dei marchesi CittadeIla=Castrucci. (Idézett folyóirat, 35—56. 1.) A luccai állami levéltárban őrzött CittadellasCastrucci==levéltár iratainak főrészt gazdasági és adminisztratív jellege van. Ezt a jelleget a család által birtokolt nagyobb ingatlanjavak és a családtagok által viselt fontos sabb hivatalok adják meg. A levéltár anyaga a XIII—

XIX. század= ból való, a szerző részletesen ismerteti: fontosságánál fogva első helyen említendő a 132 darab hártya=oklevél. 3. G. Bonelli: Dalló scopo delíe abbreviature. (Idézett folyós irat, 88—93. 1.) A rövidítések (notae iuris, notae tironianae) célja és értelme sokat vitatott kérdés a paleográfiában. A szerző ezt a kérdést veszi fejtegetésének tárgyául. Abból a megállapításból indul ki — ezt a paleográfia legjelesebb képviselői vallják —, hogy a rövidítések célja a kódex vagy az oklevél írásakor az idő vagy hely kímélése volt. A szerző szerint ez a magyarázat nem oldja meg a kérdést. A kódexek és az oklevelek kiállításában ugyanis annyi gondosság nyilvánult meg — elég a díszes iniciálék és gazdag színezésű minia* tűrök példáit tekinteni —, hogy jelentéktelenné válik az a szempont, mely a szavak leírásában az idő és helybeli takarékosság elvét sür= geti. A rövidítések gyakorlatát inkább a nótáriusok, mint oklevél* kiállítók ténykedésének kell felfogni; a rövidítések alkalmazásában az a törekvés nyilvánult meg, hogy a kódex vagy oklevél a hivatásos nótáriusok működésének ismertetőjegyeit viselje magán. E szem* ponton kívül a rövidítések alkalmazása egyszerűen hagyományok megőrzését is jelenthette, valamint hozzájárulhatott ehhez a gyak= ran ismétlődő szavak leírásától való idegenkedés is. Ez utóbbi pusztán lélektani szempont: unalmas volt leírni annyiszor az ismétlődő szavakat. Érdekesek Bonelli fejtegetései, de nem hoznak olyan meggyőző érveket, melyek miatt a régi paleográfiai állás* pontot, az idő és hely kímélésének elvét, fel kellene..adnunk. Hiszen a rövidítésekkel kétségtelenül nyertek időt és helyet, amit azután a díszes kiállítású iniciálék és miniatűrök készítésére fordíthattak. 4. C. Trasselli: Cifrari italiani e spagnuoli del XVI. secolo. (Idézett folyóirat, 94—97. 1.) Ez az értekezés a XVI. századi különféle titkos írásjelekről és ezek alkalmazásáról közöl érdekes adatokat. 5. 0. Montenovesi: Pergamené delPArchiospedale di S. Maria della Consolazione. (Idézett folyóirat, 25—45. 1.) A jelenleg