Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyarországi építészeti igazgatóság történetének vázlata, 1788–1867 / 345–375. o.

AZ ÉPÍTÉSZETI IGAZGATÓSÁG 355 Megyék: 66 mérnök. Szabad királyi városok: 17 mérnök, 1 építész (Buda, Kassa, Komárom, Debrecen, Gyó'r, Szabadka, Besztercebánya, Pest, Pozsony, Pécs, Szatmár= németi, Sopron, Szeged, Temesvár, Trencsén, Várasd). A számvevési ügyeket i848=ban is a kamara számvevő'* székének építészeti osztálya — ekkor már 8 hivatalnok — intézte. Működött továbbá a helytartótanács kebelében a Széchenyi István gróf számára létesített Országos Közlekedési Központi Bízottság, amelynek az építészeti igazgatósegéd és a hajózási osztály felügyelője is tagja volt, amelyet azonban mégsem tekinthetünk a főigazgatóság (az igazgatóság már ezt a címet viselte) felettes hatóságának, bár kétségtelen, hogy ekkor már úgyszólván minden tekintetben a helytartótanács befolyása alatt állott. Láttuk, hogy működése kezdetén de facto a kamara irányi* totta, bár a szervezetét illető kérdésekben de iure vegyes bizott= ságok döntöttek. i8i4=ben azután kimondták, hogy a személy* zeti és fizetési ügyekben is meghallgassák a helytartótanács véleményét. Ettől kezdve a helytartótanács befolyása a főigaz* gatóságra egyre növekedett, a kamaráé ezzel szemben egyre csökkent. Jellemző erre, hogy míg korábban a pályázati kérvé= nyéket a kamara bírálta először felül és csak azután kerültek a helytartótanács elé, i848=ban a főigazgatóság már egyenesen a helytartótanácshoz terjesztette azokat, ahonnan a helytartó* tanács véleményével ellátva kerültek a kamarához, úgyhogy a kincstár utólagos véleményezését ekkor már puszta formaság* nak tekinthetjük, amit az is megerősít, hogy a kinevezésről a főigazgatóságot a helytartótanács értesítette,

17 szabadságot pedig egészen önállóan, a kamara meghallgatása nélkül adott.

18 A vezető állásokra a pályázatokat pedig már i8i5=ben a hely= tartótanácshoz nyújtották be.

19 * 1848 a magyar hivatalok történétében is döntő változást hozott. A rendi kor központi szervei: kancellária, helytartó= tanács és kamara feloszlottak, helyüket minisztériumok foglal* 17 Helytartótanácsi Ivt. Commercialia, 1848. fons 34. pos. 5. A kinevezés joga már az i83o=as években a helytartótanácsot illette meg, amikor pedig a kérvényeket még a kamarához nyújtották be a folyamos dók. U. o. Commercialia, 1830. fons 44. pos. 23. 18 U. o. Commercialia, 1848. fons 34. pos. 31. 19 U. o. Commercialia, 1815. fons 76. Itt fekszenek a kérvények. 23*