Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyarországi építészeti igazgatóság történetének vázlata, 1788–1867 / 345–375. o.

AZ ÉPÍTÉSZETI IGAZGATÓSÁG 347 zással stb. kapcsolatos (hydraulica) ügyeknek. A műszaki mun= kát pedig építészek (architecti), földmérők (geometrae) és folyó= mérnökök (hydraulae) végezték. A műszaki személyzet egy része állandó jellegű tisztviselő volt, mások csak egy=egy alkalmi munkára kötöttek szerződést a kamarával. Legtöbben az ország egész területén szétszórtan különböző kamarabirtokokon dolgoztak, számuk a iy8o=as évek elején körülbelül 4o=re rúgott. A folyómérnököket és az építészeket már korán kamarai osztályokba szervezték (depar= tamentum camerale in hydraulicis et architectonicis), a vízügyi osztályt hajózási igazgatóságnak (directio navigationis) is nevez= ték. Az 1784=1 státus* és fizetésrendezés után a műszaki sze= mélyzet a következőképpen tagozódott:

2 Departamentum hydraulicum (hajózási osztály): 1 director navigationis (hajózási igazgató), 1 adiunctus navigationis (hajózási segéd), 4 hydraulae (folyómérnök). Departamentum architectonicum (építészeti osztály): 1 director supremus (főigazgató), 1 architectus primarius (első építész), 2 adiuncti (segéd), 1 delineator (rajzoló), 1 practi= cans (gyakornok). Geometrae (földmérők). Az 1784=1 státusrendezést kell tekintenünk az első lépés= nek a magyarországi építészeti igazgatóság megszervezése felé, 2 Hajózási igazgató Walcher József hajózási felügyelő lett, Huber Zsigmondot pedig, aki azideig a hajózási igazgatóságot vezette, Alsó= ausztriába nevezték ki tartományi mérnöknek. Az adiunctusi tisztség* ben Heppe Szaniszlót erősítették meg, a 4 folyómérnök közül Kosztka János a Bánságba, Sax Zakariás a Maros=foIyóhoz, Kiss József a Bács« kába, Klohammer János pedig az igazgató személye mellé nyert be* osztást. Az építészeti osztályt Hillebrandt Ferenc Antal vezette, aki egyben az 1783 októberében megszervezett bécsi «AIlgemeine=Ober= Hofbau*Direktion»=nak is igazgatója volt. Ebből következett, hogy a magyar ügyek intézésére kevés ideje maradt, ez a feladat a rangban utána következő Tallherr Józsefre, az iy83=ban kinevezett másod= építészre hárult, aki megnövekedett jelentőségének megfelelően az első építészi címet kapta. A két adiunctusi állást Ferstein Ferenccel és Kitzling Józseffel töltötték be, rajzoló Baldauf Konrád, gyakornok pedig Tallherr Ferenc lett. A kinevezetteken kívül még 28 mérnök állott a kamara szolgálatá= ban, ezeket a státusrendezéskor 3 osztályba sorozták. A státusrendezésre vonatkozó tárgyalási iratok a Magyar Országos Levéltárban «Kamarai lvt. Aedificialia, 1784. fons 13. és 32.» jelzet alatt fekszenek. Az uralkodó jóváhagyása u. o. «Kamarai lvt. Benignae Reso= lutiones, 1784. Aug. nr. 22. § 13.)) jelzet alatt található. V. ö. továbbá Ka= possy J. tanulmányával: A magyar királyi udvari kamara építészei Mária Terézia és II. József korában, Századok 1924. 585. s köv. 1.