Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Papp László: Herceg Esterházy Pál nádor kancelláriájának működése, 1681–1713 / 310–344. o.

324 PAPP LÁSZLÓ és protocollumok egyidőben nem egy kéz írását mutatják, hanem legalább 3—4 Írnoktól származnak. A iuratus nótáriusok, az egykori jegyzők a protocollumokat nem írhatták, mert mindig mint harmadik személyről beszél= nek róluk a protocollumokban. De látni fogjuk, hogy a scribák nemcsak a szolgai másolást végezték, hanem fogalmaztak is — ha nem is mindig. A iuratus nótárius ugyanis rendszerint rövid jegyzetekben számol be kiküldetéséről, és beszámolóját sokszor alá is írja. Ehhez már csak a stiláris részeket kellett hozzáadni, amit bizonyára a scribák is elvégeztek. így volt ez ekkoriban a hiteles helyek gyakorlatában is.

88 Az írnokok nem voltak teljesen jelentéktelen személyek, hiszen a nádori kancelláriában minden fontos dologról tudtak. Ezért esküt is tettek.

89 Hogy maga Esterházy Pál sem tartotta őket jelentéktelen alkalmazottaknak, mutatja az is, hogy külön megemlíti őket abban a tervezetében, melyet a másvallásúak csendes visszaszorítására készített a királynak: az ország rendes bírái, protonotariusai, főispánjai stb. másvallású Írnokokat ne tartsanak.

90 A felsoroltakon kívül a nádori kancelláriában más alkal= mazottakat nem találunk. Időnként szerepelnek ugyan az okíeve= lekben más nádori alkalmazottak is, ezek azonban nem tartoz= nak a kancelláriához, hanem a nádornak más feladatokat ellátó tisztviselői és legfeljebb csak egy esetre szóló (ad hoc) meg= bizatásban szerepelnek.

91 II. A nádori kancellária munkája. A nádori kancellária kiterjedt szervezettel dolgozó hivatal volt. Mind a nádori tisztség, mind a kancelláriája a középkorból átmentett alapokon nyugodott, ezért is nem illett bele a Habs= burgok hivatali szervezetébe. A modern kollegiális elv, vagyis az a törekvés, hogy a hivatalok társas hivatalokká alakuljanak át, 88 Papp L.: A hiteles helyek története és működése az újkorban (Budapest, 1936) 104—105. 1. 89 «haeretici seribae . . . etiamsi iuramentum deponant, tamen iuxta praeseriptum legis vei non iurant, vei si propter formám iurant, illud quod est in iuramento non credunt, atque . . . pro non iuratis censendi sunt.» Lad. 53. prot. 7. fol. 45—48. 60 Lad. 53. prot. 7. fol. 45—48. V. ö. Kitonich J.: i. m. Cap. 2. Qu. 1. B1 Bonorum nostrorum Praefectus. Lad. 47. prot. 4. fol. 189.; Supremus dux Palatinalis Aulae, aulae nostrae familiáris. U. o. fol. 951.; Officiolatus et vicecapitaneatus Cumanorum et Jazigum, fol. 289.; V. ö. Franki V.: i. m. íoó. 1.