Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)
Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Soós Imre: Heves vármegye levéltárának történetéből / 260–289. o.
284 SOÓS IMRE * jaira bízták. 1872 elején a főispán Hodermarszky Antalt nevezte ki a hevesmegyei rész főlevéltárnokává. A kiegyezés után új módszert választanak az iratelhelyezés nehézségeinek megoldására: a selejtezést. i8Ó7=ben a levéltárban halomra gyűlt régibb iratok megvizsgálására kiküldött bizottság azt javasolja, hogy a szolnoki megyei törvényszéktől, a szolnoki városilag kiküldött bíróságtól, a szolnoki állam= ügyészségtől és a mezőtúri szolgabíróságtól ideküldött iratokat, a szolnoki megyei törvényszékhez, Szolnokra szállítsák vissza, a kormánylapok közül két=két példányt az egri és szolnoki levéltár tartson meg, a többiek s a Bach=rendszer alatt készített népösszeírások, a telekkönyvek rendezése által feleslegessé vált birtokfelvallási könyvek, az 1786/1790. évi segédkönyv nélkül őrzött iratok, «s az illetők elhalálozása miatt szükségtelenné vált 1668=tól i828=ig keletkezett bűnvádi iratok», a közgyűlési jegyzőkönyvek eredeti fogalmazványai 1848=1^ mint feleslegesek kiselejteztessenek. 69 A törvényhatóság a javaslatot elfogadta s az 1786/1790. évi iratok kivételével a többi felsorolt iratokat elszállították és kiselejtezték. Arra talán nem is gondoltak, hogy a XVII— XVIII. századi bűnperek, Bach=korszakbeli népössze= írások, birtokfelvallások megsemmisítésével pótolhatatlan vesz= teség éri a levéltárat. Az új levéltárnok, Hodermarszky Antal nagy lendülettel fogott a szétzilált levéltári anyag rendezéséhez. Még hivatalba* lépése évében kidolgozott részletes rendezési tervezetét az 1872 szeptember i3=iki közgyűlés jóváhagyta, úgy rendelkezve, hogy az i84Ó=ban befejezett utolsó levéltárrendezés óta fel= gyülemlett s kellő segédkönyvek, továbbá a helyszűke miatt alig kezelhető egész anyagot németül is értő napidíjasok által rendezni, illetve selejtezni kell. A rendezést félévre tervezték, annak költségeire 2000 frtot szavaztak meg, az összeget mint levéltárrendezési alapot kezelve. A Hodermarszky által ter= vezett levéltári mutatókönyv az 1847—1872. évi központi és járási közigazgatási, törvénykezési és árvaügyi anyagnál azonos, következő rovatokat tünteti fel: 1. címszó, 2. rövid tárgy= kivonat, 3. iktatókönyvi számok, 4. jegyzőkönyvi szám, 5. jegy= zőkönyvi lapszám, 6. irattári jegy, 7. észrevétel. Az iratok elhelyezése a 6. rovatban feltüntetett irattári jegy alatt tÖr= ténik. A levéltárnok által készített tervezetben az egykorú irattári kezelési rendszer nyomai láthatók: az egy tárgyra vonatkozó több iktatószámú iratot közös irattári jegy alatt kellett elhelyezni; ilyen esetben a legelső, a legalacsonyabb 252., 386/1868. jkvi szám.
