Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Tanodi Zlatko: A zágrábi Horvát Országos Levéltár történeti fejlődése / 255–259. o.

258 TANODI ZLATKO kolostorok iratait) Budapestre vitette. Kukuljevic sokat fog* lalkozott a levéltárral és sokat fáradozott, hogy a levéltár* tudomány akkori elvei szerint a legújabb követelményeknek megfelelően rendezze be. Az ő idejében az Országos Levéltár iratanyaga kiegészült, amennyiben az Országos Levéltárnak a székesegyházban őrzött iratait is a felső városba y szállították. Kukuljevic azután is, hogy a levéltár vezetését Striga Adal* bertnek adta át, élénk érdeklődéssel kísérte a levéltár sorsát. i8Ó7=ben a horvát helytartótanács rendeletére magánszemélyek részére is megnyitották a levéltárat, de a kutatás csak a levél* tárnok jelenlétében volt lehetséges, levéltári iratok kikölcsön* zését pedig egyáltalán nem engedték meg. Másik fontos kezde* ményezés volt, hogy magánszemélyektől és hivataloktól össze* gyűjtötték a levéltárba tartozó iratokat és okleveleket. Az 1870 szeptember i2=én kiadott VII. törvénycikk ren* dezte a «Horvát=, Szlavón*, Dalmát Királyság Országos Levél*tárá»=nak jogi helyzetét, amennyiben a levéltárat a bán leg= felsőbb felügyelete alá rendelte. A levéltár személyzete levél* tárnokból, allevéltárnokból, írnokból és szolgából állott. A levél= tárnak a horvát helytartótanács szándékainak megfelelően az összes történeti iratokra és oklevelekre ki kellett terjesztenie őrzési körét. Kukuljevic felvetette a központi levéltár (archi* vum centrale) alapításának a tervét is. Ez a levéltár különféle természetes és jogi személyek levéltári anyagát fogta volna egybe, vármegyék, városok, községek, káptalanok, sőt családok iratait. A tervvel a bán is, az országgyűlés is foglalkozott, az utóbbi ebben a tárgyban határozatokat is hozott, de semmi nem valósult meg belőlük. i87i*ben Pogledic Ferencet nevez* ték ki levéltárnoknak. Utóda Miskatovic József, majd i8oi=ben knini Bojnicic Iván lett, aki haláláig, io25=ig látta el a levéltár vezetését. Utána került a levéltár élére Laszowski Emil. Bojnicic a levéltár anyagát vétel, ajándék, családi letét stb. útján jelentős mértékben megnövelte. Uj gyűjteményeket alaki* tottak történeti képekből és földrajzi térképekből. Egyúttal szakszerű kézikönyvtárat állítottak fel. 1899 óta jelent meg a «Vjesnik kr. Hrvatsko=slavonsko=dalmatinskoga zemaljskoga arkiva" (a kir. Horvát, Sziavon, Dalmát Országos Levél* tár folyóirata), ^amely 1925 óta a «Vjesnik kr. Drzavnog arkiva» (a kir. Állami Levéltár folyóirata), 194,1 óta pedig «Vjestnik Hrvatskog drazvnog arkiva» (a Horvát Állami Levél* tár folyóirata) címet viselte és legutóbb évkönyv alakban lá= tott napvilágot. Miután a levéltár iratanyaga az utolsó évtizedekben lénye* gesen megnövekedett, a Szent Márk=téren, az országgyűlés