Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945)

Levéltári Közlemények, 20–23. (1942–1945) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei levéltárak első állandó őrzőhelye / 196–254. o.

250 FÖGLEIN ANTAL székházat; bár olyan terv is felmerült már ekkor, hogy a köz= pontot Erzsébetvárosba kellene áthelyezni.

435 i8o6=ban szük= ségessé vált a székház átalakítása,

434 i8i2=ben a Karok és Ren= dek a székhelyet Erzsébetvárosba akarták áthelyezni. De az erzsébetvárosiak ez ellen tiltakoztak és a királyhoz fordultak segítségért. A király az erzsébetvárosiakat pártfogásába fo= gadta.

435 A székhely áthelyezésből nem is lett semmi, i8-53=ban, majd i843=ban újból ki kellett bővíteni a dicsőszentmártoni székházat.

436 1876-ban a vármegye Medgyes szék egy részével bővülve, Erzsébetvárossal mint székhellyel, Kisküküllö nevet kapott. A nyolcvanas években egészben két szobát töltöttek meg az iratok; az 1849 előttiek fiókokban, az újabbak nyilt állvá= nyokon voltak elhelyezve.

437 Maros szék régebbi központja Nyárádszereda volt. A XVIII. században Marosvásárhelyen gyűléseztek, ahol 1746= ban a Szent Miklós=utcában felépült a szék praetoriális háza, ettől kezdve Marosvásárhely volt a székhely. i770=ben a levél= tár két szobában volt elhelyezve; az egyikben negyvenöt, a másikban harminc, jobbára fiókos tékában. A levéltár gondozói a jegyzők voltak. De a szék, megelőzővé még a magyarországi vármegyéket is, már ekkor külön levéltárnok alkalmazását látta szükségesnek.

438 i8o4=ben már nagyon rossz állapotban volt a székház. 1807—i4=ben, majd i84i=ben átépítették a székházat.

439 i87Ó=ban a szék megszűnt külön törvényhatóság lenni és az ekkor létesített Maros^Torda vármegyébe olvadt. Az új vármegye székhelye Marosvásárhely lett és így a levéltár a helyén maradt, befogadva a tordavármegyei levéltárat is. A nyolcvanas években tizenhárom egymás melletti földszinti szoba volt iratokkal megtöltve. A helyiségek tűzmentesek, de nagyrészt nedvesek voltak-; ajtókon, ablakokon vastáblákkal.

440 Nagysink szék iratai a XVIII. század elején jórészt el= pusztultak. A megmaradtakat a szék jegyzője őrizte otthonában, majd egyik bérelt helyiségből a másikba vándoroltak. Még a XIX. század második felében is a nagysinki ev. templom mellett egy magánházban volt az iratanyag, 1851—i86i=ig a nagysinki cs. kir. kerületi hivatal, 1861—i876*ig a széki tiszt= 433 U. o. 1813: 2. 434 U. o. 1811: 143?, 1694. 435 U. o. 1813: 2; 2548; 2871. 436 U. o. 1838: 2899. — 1859: 862. — 1843: 5969. 437 Alispáni jelentés, 1880. (1006/1880. O. L. sz.). 438 Illésy J.: i, m. Századok 1904, 441. I. 439 O. L, Érd. Kanc. 1804: 466, 1962, 1807: 709, 1937, 2536, 1841: 3735. 440 Alispáni jelentés, 1880. (583/1881. O. L. sz.).